ELTE "Atomoktól a csillagokig" (Atomcsill) sorozat

ELTE "Atomoktól a csillagokig" sorozat
"Atomcsill" - 6. évfolyam - 2010 ősz

Az Univerzum anyagai (207 MB)
Dávid Gyula (2010.09.30.)

A körülöttünk lévő földi világ számtalan érdekes anyagból áll. Ezek tulajdonságainak magyarázatával a fizika, kémia, anyagtudomány, geokémia és több más tudományág foglalkozik. Mindezek az anyagok a periódusos rendszerben felsorolt elemek atomjaiból épülnek fel. Ha körülnézünk tágabb kozmikus környezetünkben, ugyanolyan típusú atomokat találunk, mint a Földön, de egészen más eloszlásban. Mi ennek a különbségnek az oka? Egyáltalán honnan származnak a világunkat felépítő atomok, és hogy kerültek jelenlegi helyükre? Az utóbbi évtized nagy tudományos meglepetéseként tudtuk meg, hogy ezek az általunk ismert anyagfajták az Univerzum össztömegének mindössze négy százalékát teszik ki. Honnan tudjuk ezt? És mi alkotja a többi kilencvenhat százalékot, miből áll a titokzatos sötét anyag, és a még rejtélyesebb sötét energia?

A gravitációs kút és az inga: Eötvös Loránd és elődei világhírű kísérletei a pesti tudományegyetemen (210 MB)
Skrapits Lajos (2010.10.14.)

1919-ben, Eötvös halálakor Einstein kijelentette, hogy a klasszikus fizika egyik fejedelme távozott az élők sorából. Eötvös Lorándnak ingájával sikerült 200 milliomod pontossággal kimutatni a tehetetlen és súlyos tömeg azonosságát. Ez a kísérlet az Einstein-féle általános relativitáselmélet kísérleti alapköve és a magyar kísérleti fizika világhírű eredménye. Eötvös nevét együtt említik Einstein, Galilei és Newton nevével az általános relativitáselmélet kapcsán. Az Eötvös-inga nemcsak az elméleti fizikában, de a gyakorlatban is alapvető fontosságúvá vált, hiszen geofizikusok és olajkutatók generációi használták a Föld ásványkincseinek felkutatására. Eötvös Loránd sokat tanult egyetemi professzor-elődjétől, Jedlik Ányostól, akinek számos kísérlete és találmánya ismert, mint például a dinamó. Az előadáson Eötvös korabeli eszközökkel, illetve kisfilmeken mutatjuk be Jedlik Ányos és Eötvös Loránd kísérleteit, melyek méltán váltak világhírűvé az elmúlt időkben.

"Miben különbözünk az egértől?" - Szabályozás a molekuláris biológiában (245 MB)
Farkas Illés (2010.10.28.)

Az elmúlt évtizedekben majdnem minden kutatási területen hatalmasat nőtt a rendelkezésre álló kísérleti adatok mennyisége és összetettsége. Igaz ez az élőlényekben zajló molekuláris folyamatok fizikai módszerekkel történő tanulmányozására is. A kísérleti eredmények megértésének két gyakran használt eszköze a korrelációk (az adatok közti összefüggések) keresése és a hálózatok vizsgálata. Az előadáson szó lesz arról, hogyan lehet a szervezetben végbemenő folyamatok (pl. a növekedés) molekuláris biológiai szabályozását feltérképezni. Két példa: a fehérjeszintézist szabályozó rövid RNS molekulák együttműködése és a törzsfejlődés során bekövetkezett egysejtű-többsejtű átalakulás.

A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában (214 MB)
Varga Dezső (2010.11.18.)

A legelemibb részecskék világában a klasszikus szemlélet csődöt mond - a szabályokat a relativitáselmélet és a kvantummechanika írja. A fizikusok közel négy évtizede kutatják ennek a világnak az egyik legérdekesebb szereplőjét, amelytől minden egyéb anyagfajta tömege ered. De miért gondoljuk, hogy létezik ilyesmi, és miért fontos, hogy megtaláljuk? Miért gondoljuk, hogy a genfi Nagy Hadronütköztető (LHC) biztosan megtalálja, ha létezik - vagy ha nem, akkor valami még érdekesebbet? Egyáltalán mit tekintünk ma elemi részecskének, hiszen még kvarkokat sem látott senki szabadon? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ, áttekintve a modern részecskefizikai berendezések működését és az LHC első évének eredményeit.

Laptop: a fekete doboz (308 MB)
Dankházi Zoltán (2010.12.02.)

A PC megjelenésekor szép nagy fehér doboz volt, és majdnem mindenki, aki használta, tudta mi van benne, hogy működik, sőt turkált is benne kicsit. Azóta eltelt majdnem harminc év, a mérete szinte semmit sem változott, de teljesítménye, tudása, kapacitása sokszorosára nőtt. Napjainkban többnyire fekete dobozt vásárolunk, letesszük az asztalra, bekapcsoljuk, aztán csak két kattintás az egérrel, és olvassuk a híreket, nézzük a filmet vagy csetelünk a barátunkkal. Bele sem gondolunk, mi van a házban, csak használjuk. A PC valóban fekete doboz lett! Mi van ebben a fekete dobozban? Milyen fizikai elvek alapján, milyen anyagokból, milyen kutatási eredmények felhasználásával, hogyan épül fel ez a lassan mellényzsebbe is beköltöző eszköz? Az előadáson bepillantunk a processzorba, megnézzük, hogyan működik a RAM és a pendrive. Megtudjuk mitől nőtt olyan nagyra a merevlemezek kapacitása, és hogyan működnek az optikai meghajtók.

A tökéletes kvarkfolyadék (210 MB)
Csanád Máté (2010.12.16.)

Az amerikai RHIC gyorsítóban 2000 óta zajlanak nagyenergiás atommag-ütközések. A RHIC ütközéseiben létrejövő körülmények hasonlatosak a Világegyetem születése utáni első mikromásodpercekben uralkodókhoz. A kísérletek nyomán sokat megtudtunk az anyag viselkedéséről különlegesen magas hőmérsékleten és nyomáson. Az egyik, igen nagy meglepetést okozó felfedezés szerint a kvarkokból és gluonokból álló anyag ilyen extrém körülmények között tökéletes folyadékként viselkedik. Az előadásban az ezzel kapcsolatos felfedezéseket és a jövőbeni mérésekre vonatkozó várakozásokat ismertetjük.

[Vissza az előző oldalhoz!]

	Az Univerzum anyagai (207 MB) Dávid Gyula (2010.09.30.)
A körülöttünk lévő földi világ számtalan érdekes anyagból áll. Ezek tulajdonságainak magyarázatával a fizika, kémia, anyagtudomány, geokémia és több más tudományág foglalkozik. Mindezek az anyagok a periódusos rendszerben felsorolt elemek atomjaiból épülnek fel. Ha körülnézünk tágabb kozmikus környezetünkben, ugyanolyan típusú atomokat találunk, mint a Földön, de egészen más eloszlásban. Mi ennek a különbségnek az oka? Egyáltalán honnan származnak a világunkat felépítő atomok, és hogy kerültek jelenlegi helyükre? Az utóbbi évtized nagy tudományos meglepetéseként tudtuk meg, hogy ezek az általunk ismert anyagfajták az Univerzum össztömegének mindössze négy százalékát teszik ki. Honnan tudjuk ezt? És mi alkotja a többi kilencvenhat százalékot, miből áll a titokzatos sötét anyag, és a még rejtélyesebb sötét energia?
	A gravitációs kút és az inga: Eötvös Loránd és elődei világhírű kísérletei a pesti tudományegyetemen (210 MB) Skrapits Lajos (2010.10.14.)
1919-ben, Eötvös halálakor Einstein kijelentette, hogy a klasszikus fizika egyik fejedelme távozott az élők sorából. Eötvös Lorándnak ingájával sikerült 200 milliomod pontossággal kimutatni a tehetetlen és súlyos tömeg azonosságát. Ez a kísérlet az Einstein-féle általános relativitáselmélet kísérleti alapköve és a magyar kísérleti fizika világhírű eredménye. Eötvös nevét együtt említik Einstein, Galilei és Newton nevével az általános relativitáselmélet kapcsán. Az Eötvös-inga nemcsak az elméleti fizikában, de a gyakorlatban is alapvető fontosságúvá vált, hiszen geofizikusok és olajkutatók generációi használták a Föld ásványkincseinek felkutatására. Eötvös Loránd sokat tanult egyetemi professzor-elődjétől, Jedlik Ányostól, akinek számos kísérlete és találmánya ismert, mint például a dinamó. Az előadáson Eötvös korabeli eszközökkel, illetve kisfilmeken mutatjuk be Jedlik Ányos és Eötvös Loránd kísérleteit, melyek méltán váltak világhírűvé az elmúlt időkben.
	"Miben különbözünk az egértől?" - Szabályozás a molekuláris biológiában (245 MB) Farkas Illés (2010.10.28.)
Az elmúlt évtizedekben majdnem minden kutatási területen hatalmasat nőtt a rendelkezésre álló kísérleti adatok mennyisége és összetettsége. Igaz ez az élőlényekben zajló molekuláris folyamatok fizikai módszerekkel történő tanulmányozására is. A kísérleti eredmények megértésének két gyakran használt eszköze a korrelációk (az adatok közti összefüggések) keresése és a hálózatok vizsgálata. Az előadáson szó lesz arról, hogyan lehet a szervezetben végbemenő folyamatok (pl. a növekedés) molekuláris biológiai szabályozását feltérképezni. Két példa: a fehérjeszintézist szabályozó rövid RNS molekulák együttműködése és a törzsfejlődés során bekövetkezett egysejtű-többsejtű átalakulás.
	A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában (214 MB) Varga Dezső (2010.11.18.)
A legelemibb részecskék világában a klasszikus szemlélet csődöt mond - a szabályokat a relativitáselmélet és a kvantummechanika írja. A fizikusok közel négy évtizede kutatják ennek a világnak az egyik legérdekesebb szereplőjét, amelytől minden egyéb anyagfajta tömege ered. De miért gondoljuk, hogy létezik ilyesmi, és miért fontos, hogy megtaláljuk? Miért gondoljuk, hogy a genfi Nagy Hadronütköztető (LHC) biztosan megtalálja, ha létezik - vagy ha nem, akkor valami még érdekesebbet? Egyáltalán mit tekintünk ma elemi részecskének, hiszen még kvarkokat sem látott senki szabadon? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ, áttekintve a modern részecskefizikai berendezések működését és az LHC első évének eredményeit.
	Laptop: a fekete doboz (308 MB) Dankházi Zoltán (2010.12.02.)
A PC megjelenésekor szép nagy fehér doboz volt, és majdnem mindenki, aki használta, tudta mi van benne, hogy működik, sőt turkált is benne kicsit. Azóta eltelt majdnem harminc év, a mérete szinte semmit sem változott, de teljesítménye, tudása, kapacitása sokszorosára nőtt. Napjainkban többnyire fekete dobozt vásárolunk, letesszük az asztalra, bekapcsoljuk, aztán csak két kattintás az egérrel, és olvassuk a híreket, nézzük a filmet vagy csetelünk a barátunkkal. Bele sem gondolunk, mi van a házban, csak használjuk. A PC valóban fekete doboz lett! Mi van ebben a fekete dobozban? Milyen fizikai elvek alapján, milyen anyagokból, milyen kutatási eredmények felhasználásával, hogyan épül fel ez a lassan mellényzsebbe is beköltöző eszköz? Az előadáson bepillantunk a processzorba, megnézzük, hogyan működik a RAM és a pendrive. Megtudjuk mitől nőtt olyan nagyra a merevlemezek kapacitása, és hogyan működnek az optikai meghajtók.
	A tökéletes kvarkfolyadék (210 MB) Csanád Máté (2010.12.16.)
Az amerikai RHIC gyorsítóban 2000 óta zajlanak nagyenergiás atommag-ütközések. A RHIC ütközéseiben létrejövő körülmények hasonlatosak a Világegyetem születése utáni első mikromásodpercekben uralkodókhoz. A kísérletek nyomán sokat megtudtunk az anyag viselkedéséről különlegesen magas hőmérsékleten és nyomáson. Az egyik, igen nagy meglepetést okozó felfedezés szerint a kvarkokból és gluonokból álló anyag ilyen extrém körülmények között tökéletes folyadékként viselkedik. Az előadásban az ezzel kapcsolatos felfedezéseket és a jövőbeni mérésekre vonatkozó várakozásokat ismertetjük.