ELTE "Atomoktól a csillagokig" (Atomcsill) sorozat

ELTE "Atomoktól a csillagokig" sorozat
"Atomcsill" - 6. évfolyam - 2011 tavasz

Mágneses Nap a laboratóriumban - szabályozott magfúziós kutatások (329 MB)
Zoletnik Sándor (2011.01.13.)

A magfúziós energiatermelés több mint 50 éves álma a kutatóknak. Ehhez 100 millió fokos (ez tízszerese a Nap középponti hőmérsékletének!) hidrogén-plazmát kell létrehozni és egyben tartani a laboratóriumban. Ma már nem gond ilyen körülményeket megvalósítani, de azért a fúziós reaktor létrehozása még jó időbe telik. Az előadáson végighaladok ennek a kalandos kutatási területnek a történetén, a legújabb eredményeken és a következő évtized tervein.

Hogyan folyik a szemcsés anyag? (380 MB)
Börzsönyi Tamás (2011.01.27.)

A szemcsés anyagok folyását gyakran hasonlíthatjuk a folyadékokéhoz, de vannak olyan áramlási instabilitások, rezonanciajelenségek, amelyek folyadékok áramlásaiban nem figyelhetők meg. Az előadásban ezekből kapunk ízelítőt, szó lesz lejtőn megfigyelhető áramlásban kialakuló mintázatokról, ún. "siló-zenéről" és "éneklő" homokdűnékről is.

Csernobil fizikája és szociológiája (266 MB)
Kulacsy Katalin (2011.02.10.)

Mi is történt 1986-ban a csernobili atomerőműben? (Nem, atomrobbanás nem.) Miért történhetett ez meg? (Műszaki és társadalmi háttér.) Történhet-e ilyesmi például Pakson? Hogyan próbálták és próbálják helyrehozni a károkat? Milyen hatása van még mindig a balesetnek? Tapasztalataim a 2005-ös magyar Csernobil-"expedíción".

A jövő anyaga: a szilícium (227 MB)
Pavelka Tibor (2011.02.24.)

Két rendkívül gyorsan fejlődő iparág: a mikroelektronikai és a napelemipar legfontosabb kiinduló anyaga a szilícium. Feltehetjük a kérdést, mi az oka annak, miért nem sikerült a mai napig helyettesíteni. Milyen tulajdonságai teszik lehetővé az alkalmazhatóság ilyen szintű változatosságát? Hogyan működnek a szilícium alapú mikroáramkörök, illetve az elektromos áramot termelő napelemek? Egyáltalán, mik a leglényegesebb tulajdonságai egy félvezető anyagnak, és hogyan vizsgálhatjuk ezeket a tulajdonságokat?

Vörös lidércek - káprázatos jelenségek a viharfelhők fölött (378 MB)
Barta Veronika (2011.03.10.)

Mindnyájan éreztük már az éjszakai zivatarok félelmetes, mégis csodálatra méltó varázsát. Amikor egy villám fénye világítja be az éjszakai égboltot, és egy dörgés hasít bele a csendbe, akkor vesszük észre, hogy milyen hatalmasak a természet erői, és milyen parányi az ember. Pedig nem is látjuk, hogy magasan a zivatar fölött több 10 km-es, szemet kápráztatóan fényes vörös "lidércek" cikáznak, melyek létezéséről mindössze csak két évtizede tud az emberiség. Az előadásban megismerhetjük a jelenség tulajdonságait, felfedezését, kialakulásának körülményeit, s magyarázatot kapunk arra, hogyan is tudtak évszázadokig rejtve maradni a szemünk elől.

Fukusima - mi történt és mi várható? (269 MB)
Kulacsy Katalin (2011.03.24.)

Az utóbbi napok szomorú földrengés-katasztrófát súlyosbította, hogy több atomerőműben is üzemzavar lépett fel, egyikük, a fukusimai erőmű több blokkjában bekövetkezett balesetsorozat pedig fenyegető hírként tér vissza a napisajtóban. Az Atomcsill sorozatban néhány hete beszéltünk a csernobili grafitmoderátoros atomerőmű katasztrófájáról, megemlítve, hogy hasonló eseményre vízhűtésű erőműben nem kerülhet sor. Hogy történhetett meg tehát a mostani baleset a vízhűtésű japán erőműben? Fenyegeti-e az esemény az erőmű közvetlen környezetén kívüli világot? Indokolt-e leállítani a világ távoli részein működő reaktorokat, lefújni az új atomerőművek építését célzó programokat?

A nanovilág tudománya és technológiája (334 MB)
Havancsák Károly (2011.04.07.)

Mi a manó az a nano? Fontos-e a méret? Miért akarunk egyre kisebb eszközöket gyártani? Mikor kezdődött a nanotechnológia? Mi teszi szükségessé a nanovilág vizsgálatát? Mi teszi lehetővé a nanovilág vizsgálatát? Mit tudnak a nanoanyagok? Mit tudunk mi a nanoanyagokról? Használunk-e már nanotermékeket? Igaz-e, hogy a 21. század technológiája a nanotechnológia? Veszélyesek-e a nanotermékek? Megváltoztatja-e a nanovilág a makrovilágot? Az előadás ezekre, és ehhez hasonló kérdésekre kísérel meg válaszolni, az előadó törekvései szerint közérthető módon.

Galilei és a modern természettudomány kialakulása (314 MB)
Radnóti Katalin (2010.04.28.)

Galilei tekinthető az első igazi fizikusnak, aki munkája során megalkotta a természettudományos leírás módszereit is. Ő volt az, aki a távcsövet először az ég felé fordította, sikeresen megoldotta a szabadesés és a hajítások leírását, mely korának fontos tudományos kérdése volt, és később alapvetőnek bizonyult a newtoni fizika kibontakozásában. Első ízben beszélt a mellékes hatások elhanyagolásának szükségességéről, elképzelte, hogy milyen is lehet az úgynevezett "ideális" eset. Ezzel bevezette a modellalkotást a természettudományos jelenségek leírásához, mely kiemeli a lényeges elemeket, és a többit elhanyagolja, egyszerűsít, és ezzel a jelenséget hozzáférhetővé teszi a matematikai tárgyalás számára. Az előadás során bemutatom Galilei módszerét, legfontosabb gondolatait, könyveit, izgalmas életének főbb állomásait.

Mi lehet a következő Nobel-díj a CERN LHC-nél? (319 MB)
Barnaföldi Gergely (2011.05.19.)

A CERN mintegy 60 éves fennállása óta 5 fizikai Nobel-díjat adott a világnak. A Nagy Hadronütköztető 2009-es beindításával valamint az azóta mért adatokkal a CERN ismét "Nobel-díj szerző" pozícióba kerülhet. Vajon mi lehet a következő világméretű felfedezés? Az előadásban szó esik a CERN nagyberendezéséről, a Nagy Hadronütközetőről, és játékosan megtippeljük mely felfedezések lehetnek az esetleges jelöltek.

[Vissza az előző oldalhoz!]

	Mágneses Nap a laboratóriumban - szabályozott magfúziós kutatások (329 MB) Zoletnik Sándor (2011.01.13.)
A magfúziós energiatermelés több mint 50 éves álma a kutatóknak. Ehhez 100 millió fokos (ez tízszerese a Nap középponti hőmérsékletének!) hidrogén-plazmát kell létrehozni és egyben tartani a laboratóriumban. Ma már nem gond ilyen körülményeket megvalósítani, de azért a fúziós reaktor létrehozása még jó időbe telik. Az előadáson végighaladok ennek a kalandos kutatási területnek a történetén, a legújabb eredményeken és a következő évtized tervein.
	Hogyan folyik a szemcsés anyag? (380 MB) Börzsönyi Tamás (2011.01.27.)
A szemcsés anyagok folyását gyakran hasonlíthatjuk a folyadékokéhoz, de vannak olyan áramlási instabilitások, rezonanciajelenségek, amelyek folyadékok áramlásaiban nem figyelhetők meg. Az előadásban ezekből kapunk ízelítőt, szó lesz lejtőn megfigyelhető áramlásban kialakuló mintázatokról, ún. "siló-zenéről" és "éneklő" homokdűnékről is.
	Csernobil fizikája és szociológiája (266 MB) Kulacsy Katalin (2011.02.10.)
Mi is történt 1986-ban a csernobili atomerőműben? (Nem, atomrobbanás nem.) Miért történhetett ez meg? (Műszaki és társadalmi háttér.) Történhet-e ilyesmi például Pakson? Hogyan próbálták és próbálják helyrehozni a károkat? Milyen hatása van még mindig a balesetnek? Tapasztalataim a 2005-ös magyar Csernobil-"expedíción".
	A jövő anyaga: a szilícium (227 MB) Pavelka Tibor (2011.02.24.)
Két rendkívül gyorsan fejlődő iparág: a mikroelektronikai és a napelemipar legfontosabb kiinduló anyaga a szilícium. Feltehetjük a kérdést, mi az oka annak, miért nem sikerült a mai napig helyettesíteni. Milyen tulajdonságai teszik lehetővé az alkalmazhatóság ilyen szintű változatosságát? Hogyan működnek a szilícium alapú mikroáramkörök, illetve az elektromos áramot termelő napelemek? Egyáltalán, mik a leglényegesebb tulajdonságai egy félvezető anyagnak, és hogyan vizsgálhatjuk ezeket a tulajdonságokat?
	Vörös lidércek - káprázatos jelenségek a viharfelhők fölött (378 MB) Barta Veronika (2011.03.10.)
Mindnyájan éreztük már az éjszakai zivatarok félelmetes, mégis csodálatra méltó varázsát. Amikor egy villám fénye világítja be az éjszakai égboltot, és egy dörgés hasít bele a csendbe, akkor vesszük észre, hogy milyen hatalmasak a természet erői, és milyen parányi az ember. Pedig nem is látjuk, hogy magasan a zivatar fölött több 10 km-es, szemet kápráztatóan fényes vörös "lidércek" cikáznak, melyek létezéséről mindössze csak két évtizede tud az emberiség. Az előadásban megismerhetjük a jelenség tulajdonságait, felfedezését, kialakulásának körülményeit, s magyarázatot kapunk arra, hogyan is tudtak évszázadokig rejtve maradni a szemünk elől.
	Fukusima - mi történt és mi várható? (269 MB) Kulacsy Katalin (2011.03.24.)
Az utóbbi napok szomorú földrengés-katasztrófát súlyosbította, hogy több atomerőműben is üzemzavar lépett fel, egyikük, a fukusimai erőmű több blokkjában bekövetkezett balesetsorozat pedig fenyegető hírként tér vissza a napisajtóban. Az Atomcsill sorozatban néhány hete beszéltünk a csernobili grafitmoderátoros atomerőmű katasztrófájáról, megemlítve, hogy hasonló eseményre vízhűtésű erőműben nem kerülhet sor. Hogy történhetett meg tehát a mostani baleset a vízhűtésű japán erőműben? Fenyegeti-e az esemény az erőmű közvetlen környezetén kívüli világot? Indokolt-e leállítani a világ távoli részein működő reaktorokat, lefújni az új atomerőművek építését célzó programokat?
	A nanovilág tudománya és technológiája (334 MB) Havancsák Károly (2011.04.07.)
Mi a manó az a nano? Fontos-e a méret? Miért akarunk egyre kisebb eszközöket gyártani? Mikor kezdődött a nanotechnológia? Mi teszi szükségessé a nanovilág vizsgálatát? Mi teszi lehetővé a nanovilág vizsgálatát? Mit tudnak a nanoanyagok? Mit tudunk mi a nanoanyagokról? Használunk-e már nanotermékeket? Igaz-e, hogy a 21. század technológiája a nanotechnológia? Veszélyesek-e a nanotermékek? Megváltoztatja-e a nanovilág a makrovilágot? Az előadás ezekre, és ehhez hasonló kérdésekre kísérel meg válaszolni, az előadó törekvései szerint közérthető módon.
	Galilei és a modern természettudomány kialakulása (314 MB) Radnóti Katalin (2010.04.28.)
Galilei tekinthető az első igazi fizikusnak, aki munkája során megalkotta a természettudományos leírás módszereit is. Ő volt az, aki a távcsövet először az ég felé fordította, sikeresen megoldotta a szabadesés és a hajítások leírását, mely korának fontos tudományos kérdése volt, és később alapvetőnek bizonyult a newtoni fizika kibontakozásában. Első ízben beszélt a mellékes hatások elhanyagolásának szükségességéről, elképzelte, hogy milyen is lehet az úgynevezett "ideális" eset. Ezzel bevezette a modellalkotást a természettudományos jelenségek leírásához, mely kiemeli a lényeges elemeket, és a többit elhanyagolja, egyszerűsít, és ezzel a jelenséget hozzáférhetővé teszi a matematikai tárgyalás számára. Az előadás során bemutatom Galilei módszerét, legfontosabb gondolatait, könyveit, izgalmas életének főbb állomásait.
	Mi lehet a következő Nobel-díj a CERN LHC-nél? (319 MB) Barnaföldi Gergely (2011.05.19.)
A CERN mintegy 60 éves fennállása óta 5 fizikai Nobel-díjat adott a világnak. A Nagy Hadronütköztető 2009-es beindításával valamint az azóta mért adatokkal a CERN ismét "Nobel-díj szerző" pozícióba kerülhet. Vajon mi lehet a következő világméretű felfedezés? Az előadásban szó esik a CERN nagyberendezéséről, a Nagy Hadronütközetőről, és játékosan megtippeljük mely felfedezések lehetnek az esetleges jelöltek.