|
Római medalionok (137 MB)
Vida István - 2011. január 20.
|
A medalionok a római érmék egy ritka, különleges csoportját jelentik, amelyek a kor - modern szóhasználattal élve - emlékpénzeinek tekinthetők. Tetszetős megjelenésük és érdekes, gyakran egyedi ábrázolásaik miatt nagyon népszerűek a kutatók és a gyűjtők körében egyaránt. Ennek ellenére mégis sok a tisztázatlan kérdés kialakulásukkal, funkciójukkal kapcsolatban, sőt esetenként az sem egyértelmű, hogy mely érmeket tekinthetjük medalionnak. Az előadás a római medalionok fél évezredes történetét ismerteti és a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának legszebb darabjait is bemutatja.
|
|
A Kossuth-érdemrend (114 MB)
Palló Lajos - 2011. február 17.
|
A Kossuth Érdemrend a magyar kitüntetés-történetnek több szempontból is rendkívül érdekes fejezetét képezi. Ezt a háromfokozatú rendjelet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma alkalmából, mint a második Magyar Köztársaság legmagasabb rangú kitüntetését alapította a magyar Országgyűlés. Ténylegesen mindössze alig több mint két éven keresztül adományozták. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára a Kossuth Érdemrend három osztályának jelvényeit valamennyi változatában őrzi. Mivel az ide vonatkozó kollekció döntő többsége valamely megadományozott személy hagyatékaként került a múzeumba, az egyes darabokhoz tartozó dokumentumok révén az anyag új szempontokat nyújt az érdemrend történetének tanulmányozásához.
|
|
A számánidák pénzei (170 MB)
Szilágyi Mihály - 2011. március 17.
|
Akik foglalkoznak a magyar honfoglalás korának numizmatikájával, tudják, hogy a leletanyagban előforduló iszlám pénzek túlnyomó többsége - több mint 95%-a - vagy számánida, vagy valamilyen módon kapcsolódik a számánidák birodalmához. Ilyen pénzekből áll a máramarosi (más néven huszti) lelet is, mindmáig az egyetlen ilyen jellegű kincslelet a történelmi Magyarország területéről. A számánida dinasztia számos érdekességet és különlegességet is magában foglaló pénztörténetének keresztmetszetét mutatja be az előadás.
|
|
Magyar aranyforintok Indiában a 17. század második felében (81 MB)
Budaj Marek - 2011. április 14.
|
Az Indiai-félsziget jelentős kereskedelmi központ volt már a római időszaktól kezdve. Nem volt ez másképp a középkorban, illetve az újkorban sem, amikor nagy mennyiségben megjelent az európából származó aranypénz, köztük a magyar dukát is. A moszlim Mogul birodalom megalakulása után az európai aranypénznek sajátos szerepe lett az Indiai félszigeten. A moszlim uralkodók szigorúan tiltották az európai pénz behozatalát és elrendelték a forgalomból való kivonását. Az elkobozott pénzt átverték rúpiákra és mohurokra. Annak ellenére az európai kereskedők tovább csempészték az aranypénzt. Az említett tényt legjobban bizonyitja a nemrég feltárt két pénzlelet is. Az egyiket 1674 körül rejtették el Bushawal város közelében, amely 21 európai dukátból áll, amelyből kilenc pénzérme magyar és erdélyi pénzverdékből származik.
|
|
IV. Károly koronázási emlékérméi (192 MB)
Soltész Ferenc Gábor - 2011. május 12.
|
Ferenc József 1916. novemberi halála után, az I. világháború második évében került sor a magyar történelem utolsó királyának, IV. Károlynak a megkoronázására. Az 1917-es évi hadiköltségvetést már az új királynak kellett jóváhagynia, emiatt sietősen 1916. december 30-án meg is koronázták. A korabeli tudósítások szerint a kényszer szülte gyorsaság alig látszott meg az ünnepségek pompáján. A takarékosság miatt az ünnepségsorozat a budai Várban zajlott le, néhány kevéssé lényegesnek tartott mozzanat elhagyásával, pl. elmaradt a koronázási zsetonok szórása is. Emiatt nem vertek koronázási zsetonokat, a Tisza-kormány által megrendelt "hivatalos" koronázási érmek az utód kormány érdektelensége miatt nem készültek el. A koronázásnak emléket állító, javarészt 1917-ben elkészült érmekről eddig csak részösszefoglaló készült (Gohl, 1917), a teljességre törekvő numizmatikai adatállományt Soltész Ferenc Gábor állította össze, amiről előadása keretében ad áttekintést.
|