|
Ki és mikor verette a CNH. I. 108., H. 110., ÉH. 107. Árpád-házi néma denárt? (217 MB)
Soltész Ferenc - 2011. szeptember 20.
| A csak hang (MP3) változat > |  |
|
A címben említett dénár egyike azon a XII. századi pénzeknek, amelyeken nem olvasható a kibocsátó király neve. Emiatt besorolásuk a gyűjtők kezén forgó irodalmakban eltér: vannak akik III. Béla pénzének tartják, mások adott királyhoz nem besorolható pénzek közé teszik. Az előadó úgy véli, hogy a pénzújításhoz - "renovatio monetae" - kapcsolódó teóriájára alapozva, meghatározható a pénz kibocsátásának éve és ebből adódóan veretőjének neve is.
|
|
Emlékezés Pohl Arturra (346 MB)
Pohl Artur emlékülés - 2011. október 18.
| A csak hang (MP3) változat > | |
|
Pohl Artur (Pozsony 1899. június 7. - Budapest 1981. október 19.) Vegyészmérnök, numizmatikus. Középiskolai tanulmányait megszakítva az olasz frontra vezényelték. A háború után a brnoi műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet 1924-ben. Pozsonyban mérnökként dolgozott 1939-ig, ekkor Budapestre költözött. A Keleti és Murányi Vegyészeti Rt-nél dolgozott, 1947-től a Magyar Vegyiművek üzemvezetője, illetve jogutódjának, az Egyesült Vegyiműveknek a főtechnológusa. 1957-ben vonult nyugdíjba. A történelem és a régi pénzek már ifjú korától érdekelték, de csak 1944-ben lett a MNT tagja, 1979-től tiszteletbeli tagja. A társulat mun káját hosszú időn keresztül mint választmányi tag, 1973-től pedig mint alelnök segítette. Tagja volt a MÉE-nek is. 1964-től 1979-ig a MNM Éremtárában dolgozott, elsősorban középkori magyar pénztörténettel foglalkozott; a 1415. századi magyar pénzek verdejegyeit kutatta. Cikkeinek többsége Az Érem c. folyóiratban és a Numizmatikai Közlönyben jelentek meg. Numizmatikai munkásságát a MNT Réthy László jutaloméremmel (1980), a MÉE Széchényi Ferenc jutaloméremmel ismerte el. Arckép-érmét Csúcs Ferenc mintázta meg (1974).
|
|
Ismerkedjünk meg az Ausbeute-veretekkel (167 MB)
Bene Attila - 2011. november 15.
| A csak hang (MP3) változat > | |
|
Az előadás mintegy kurta órában bányászati tárgyú műalkotások segítségével mutatja be, hogy a bányászat és fémfeldolgozás mily régtől része kultúránknak, miközben elsősorban az érmekre, ezen belül azok egy sajátos típusára, a német Ausbeute- vagy hozampénzekre koncentrál. A rómaiaktól kezdődő s napjaink pénzveréséig ívelő áttekintés során megismerjük a hozamérme fogalmát, a terület szakértő szerzőinek munkái alapján pedig a bányászati veretek osztályozását, kijelölve ebben a hozam-pénzek összes elkülöníthető fajtáját. Szó esik a mosott arany-érmékről éppúgy, mint a valódi bányafémből vert ezüst, arany és bronz (réz) hozampénzekről, sőt, megismerhetjük az áldástallért és a Löser-t is. Egy fürstenbergi hozamtallér apropóján az éremtípus minden lényeges ismertetőjegye szemléltetésre kerül, majd a hozampénzek ritkaságáról és valódiságáról is ismeretekhez juthatunk.
|
|
Esztergomtól Sárásig (118 MB)
V. Székely György - 2011. december 6.
| A csak hang (MP3) változat > | |
|
Az előadás két 15. századi pénzlelet ismertetéséről szól. Az esztergomi még Zsigmond uralkodásának végén záródik, a Bajna-sárási már I. Ulászló korában. A két lelet záródása között eltelt alig fél évtized alatt mélyreható változások zajlottak le a magyar pénzverésben és pénzkibocsátásban, ami az egykorú leletekben is jól érzékelhető nyomot hagyott. A Zsigmond halála után meginduló pénzrontás és infláció I. Ulászló korában teljesedett ki, amit még tovább erősített a két megkoronázott uralkodó párhuzamos pénzverése is. Ez a folyamat a korabeli leletekben is jól nyomon követhető.
|