|
A kvarkoktól az atomerőműig - kirándulás a nukleáris völgybe (545 MB)
Dávid Gyula (2011.09.29.)
| A csak hang (MP3) változat > |  |
|
Száz éve, 1911-ben fedezte fel Ernest Rutherford az atommagot. Ez az ártatlannak tűnő apró objektum azóta szédületes gazdasági és katonai karriert futott be - alapja lett a nukleáris energiatermelésnek, de a huszadik század második felét tragikusan beárnyékoló atomfegyverkezésnek is. Vajon mi teszi lehetővé, hogy az atommagokból kétféle módon - a magok hasításával, illetve egyesítésével is - hatalmas, a kémiában megszokottaknál nagyságrendekkel több energiát szabadíthassunk fel? Milyen erők tartják össze az atommagot, és mi történik, amikor ezeknek az erőknek az egyensúlya megbomlik? Miért olyan egyszerű szerkezet (látszólag) az atombomba, és miért kell bonyolult, speciális anyagokat tartalmazó tartály- és csőrendszert építenünk a magenergia békés felszabadításához? Hogyan szabadulhatott el ez a fizikusi és mérnöki tudománnyal megzabolázott erő, mi vezetett a csernobili és fukusimai katasztrófához? Meg lehet előzni a hasonló tragédiákat az atommagok fizikájának jobb megértésével? Valóban végleg megoldja majd az emberiség energiagondjait a magfúzió megszelidítése, és ha ez ilyen ígéretes fejlemény, miért kell majd' egy évszázadot várnunk rá? A nukleáris völgyben tett kirándulásunk során ezekre a kérdésekre keresünk - fizikai - választ.
|
|
Kincskeresés kozmikus müonokkal (276 MB)
Barnaföldi Gergely (2011.10.13.)
| A csak hang (MP3) változat > | |
|
A kozmikus sugárzás részecskéi folyamatosan bombázzák a Földet. E részecskék a felső légkörben nagyenergiás ütközésekben hadronokat (erősen kölcsönható elemi részecskéket), majd müonokat keltenek - hasonlóan, mint a CERN Nagy Hadronütköztetojében (LHC) lejátszódó atommag - atommag ütközésekben. A keltett nagyenergiás müonok eljuthatnak a földfelszínig, sőt akár a földkéreg mélyébe is. Az RMKI-ELTE REGARD csoportjával arra a kérdésre kerestük a választ, hogy lehet-e kincskeresésre fogni a kozmikus részecskéket.
|
|
Ahol a hullámok karamboloznak (351 MB)
Cserti József (2011.10.27.)
| A csak hang (MP3) változat > | |
|
Mindenki látta már a napsütötte, szélborzolta sekély tavak fenekén táncoló napfényes csíkokat, és sokaknak ismerős lehet a reggeli kakaó felszínén az ablakon besütő ferde napsugár által kirajzolt, két ívből álló fényes alakzat. De ki gondolná, hogy ezeknek a fényjelenségeknek közük van a szuperszonikus repülőgépek által okozott hangrobbanásokhoz, a fal mellett lecsúszó létrához, a szivárványhoz, a közönséges gyűjtőlencse fókuszához, a forgó kerti öntözőberendezéshez, a földrengések által kiváltott cunamik mozgásához, és hogy hasonló hullámtorlódások befolyásolják a szilárdtestekben mozgó, az elektromos áramot vezető elektronhullámok terjedését is? Az egymásra torlódó hullámok okozta furcsa alakzatok, az ún. kausztikák a fizika minden területén előfordulnak. Tudományos fontosságuk mellett ezek a kausztikák egyben szemet gyönyörködtető látványt is nyújtanak. Előadásunkban számos látványos példát mutatunk kausztikákra, egyben arra biztatjuk a hallgatóságot, hogy saját számítógépén, egyszerű programok segítségével maga is hozzon létre hasonló alakzatokat.
|
|
Pozitron-emissziós tomográf (PET) - mire való és hogyan működik? (281 MB)
Major Péter (2011.11.10.)
| A csak hang (MP3) változat > | |
|
A tomográfia - térbeli képek előállítása vetületekből - az orvosi képalkotás elterjedt eszközévé vált az elektronika és a számítógépek fejlődésével. Szinte minden nap hallhatunk a négy különböző tomográfiás képalkotás valamelyikéről, ha másutt nem, a kórház-sorozatokban, de talán nem mindenki számára világos, mi is a CT, PET, SPECT, MR közötti különbség? Miért van szükség ennyiféle tomográfra? Melyik mire való? Miért használnak az orvosok általában többet együtt? Az előadás a négy főbb orvosi képalkotó berendezés rövid áttekintése után a PET felépítésével, működésével, képalkotásával foglalkozik részletesebben.
|
|
Fizika az üzleti életben (375 MB)
Bőthe Csaba (2011.11.24.)
| A csak hang (MP3) változat > | |
|
Fizika és üzlet - két, egymástól nagyon távoli világ. Az egyik a természeti jelenségekről szól, elemi részecskékről, atomokról, molekulákról, égitestekről és galaxisokról; ezek viselkedését, működését kutatja a maga egzakt, objektív módján. A másik terepe a gazdaság; pénzzel, bevételekkel, kiadásokkal, profittal, növekedéssel, befektetéssel és tőzsdével, emberek motiválásával és irányításával, érzelmeivel és érdekeivel foglalkozik, azaz csupa olyasmivel, amihez a fizikának semmi köze. Látszólag! A valóságban azonban a fizika és a business távolsága sokkal kisebb, mint gondolnánk. Az előadás során megvizsgáljuk, hogy az üzleti stratégiában, a tervezésben és előrejelzésben, a döntéshozatalban, az adatbányászatban, a kríziskezelésben és más területeken hogyan bukkan fel a fizika, hogyan tudjuk alkalmazni sikeresen és eredményesen az ott tanultakat. Megismerünk gazdasági szakembereket, vállalati vezetőket, akik fizikusként végeztek, és azt vallják, hogy sikereiket nem csekély mértékben éppen annak a tudásnak és gondolkodásnak köszönhetik, amelyet fizikushallgatóként sajátítottak el. Szellemi kalandozásunk végén pedig eljutunk olyan érdekes és izgalmas témákhoz is, mint az elmúlt évek pénzügyi-gazdasági válságának fizikája, vagy az üzleti élet játékelmélete.
|
|
Kvantumszimulátorok (280 MB)
Szirmai Gergely (2011.12.08.)
| A csak hang (MP3) változat > | |
|
Az elemi részecskék, az atomok, vagy úgy általában a mikrovilág fizikáját az emberi szem által látott világ törvényei - a klasszikus fizika - helyett a kvantummechanika írja le. Egy kvantummechanikai rendszer lehetséges állapotainak halmaza viszonylag kevés számú és viszonylag egyszerű atom esetén is olyan hatalmas, hogy a rendszer állapotváltozásának klasszikus eszközökkel történő nyomon követése teljesen reménytelen feladat. Richard Feynman nevéhez fűződik az a felvetés, hogy ha az általunk vizsgálni kívánt kvantumrendszert nem tudjuk szimulálni klasszikus eszközökkel, akkor próbáljunk meg egy másik, könnyebben kezelhető, de bizonyos szempontból hasonlóan viselkedő kvantumos rendszert keresni, ami szimulálja az eredeti rendszerünk viselkedését. Így közvetve ugyan, de hasznos tapasztalatokat szerezhetünk az eredeti rendszerünk viselkedéséről is. Az előadás során a kvantummechanikáról, a szimulációról, klasszikus és kvantumszámítógépekről, valamint a szimulációk jól bevált eszközeiről, az ultrahideg atomokról beszélgetünk.
|