|
Csillagközi vándorok (204 MB)
Nagy László - 2013. április 30.
|
Az űrkutatás első évtizedében számtalan űreszköz indult a Hold és bolygószomszédaink irányába, de egészen 1972-ig várni kellett arra, hogy az első úttörő átmerészkedjen a Mars és a Jupiter pályája közötti Kisbolygóövön, és a Naprendszer-kutatás történetében először egy ember alkotta tárgy eljutott egy gázóriáshoz. A Pioneer testvérek csak egy későbbi küldetés főpróbái voltak. 1977-ben pedig kezdetét vette a Nagy utazás, ami azóta is tart, ugyanis a Voyager űrszondák minden előzetes várakozást felülmúlva azóta is működőképesek, és még ma is küldik mérési eredményeiket olyan távolságból, ahonnan a fénysebességgel utazó rádiójeleknek is 17 órára van szüksége, hogy a Földre érkezzenek.
A harmadik kozmikus sebességet elért űreszközök szűk táborához 2006-ban csatlakozott a New Horizons, hogy elsőként végezzen méréseket a távoli Plutonál, amelyről kiderült, hogy egy többes törpebolygó-rendszer legnagyobb tagja. A találkozás után a Kuiper-övezetben folytatja méréseit. Ezek az űreszközök örökre elhagyják a Naprendszert, és talán évezredek múlva eljutnak a távoli csillagokhoz.
|
|
Einstein magyar kapcsolatai (208 MB)
Varga János - 2013. szeptember 24.
|
Aligha van nemzet a németen kívül, amelynek fiaihoz Einsteint olyan szoros tudományos és magánéleti szálak fűztek volna, mint a magyarhoz. Einstein szinte egész életében szoros tudományos és baráti kapcsolatot tartott fenn magyar mérnökökkel és tudósokkal - elsősorban matematikusokkal, fizikusokkal. Milyen kapcsolata volt Einsteinnek a magyarokkal, és hogyan vélekedett róluk a nagy tudós? Ezekről a dokumentumokkal bizonyítható, de kevéssé ismert tényekről hallhatunk egy megdöbbentően érdekes, kifejezetten a nagyközönségnek szóló - mélyebb fizikai előismeretet nem igénylő előadást, külön részletezve Einstein székesfehérvári kapcsolatát, amely még az itt lakók körében is alig ismert.
|
|
A víz és az élet nyomában a Marson és a Szaharában (216 MB)
Kereszturi Ákos - 2013. október 29.
|
A Vörös Bolygón azonosított újabb folyásos kinézetű alakzatok; az első felszíni képek egy hordaléksíkságról; és mai folyékony víz, ami nem látható - ilyen érdekességekről számoltak be az elmúlt évek űrszondás kutatásai. A marsi víz és élet utáni vadászat ma is tart, és napjainkban földi ún. analóg helyszíneken is folynak, ahol olcsóbban, egyszerűbben vizsgálhatóak a marsihoz részben hasonló körülmények. Ez történt a magyar szervezésű, szeptemberi Chott el Jerid Mars Analóg expedíció keretében is, amelyről szintén hallunk beszámolót az előadás során.
|