|
|
Higgs-bozon, az LHC és a RHIC kísérletei - játékos részecskefizika (159 MB)
Dr. Csörgő Tamás - 2013. június 25.
|
Előadásom bevezető részében beszélek az atom-magütközésekben megfigyelhető Kis Bummokban és a Világegyetemünk keletkezésében, azaz a Nagy Bummban megfigyelhető folyamatok közötti hasonlóságokról, megmutatva természetesen ezen hasonlóságok korlátait is. Mesélek arról is, hogy a testünket alkotó atomok magjai csillagokban születtek, és a Föld fejlődésének korszakait szintén egy csillagászati esemény, a Nap vörös óriás csillaggá válása, a Föld bolygót elnyelő megnövekedése zárja le. Előadásom második részében a magyar Természettudományos Önképzőköri Mozgalomról, egyben szellemünk művelésének fontosságáról beszélek, és megmutatom, hogy játékos formában hogyan tehető kézzel foghatóvá, sőt, akár zsebre vághatóvá is néhány alapvető modern fizikai felfedezés, azaz, hogyan játszatunk Nagy Bummokat (Ősrobbanást), Kis Bummokat (Nehézion ütközéseket), végül megmutatom, miként játszhatunk például a 2012-13-ban felfedezett legújabb elemi részecskével, azaz hogyan állíthatjuk elő házilagosan, játékból például a Higgs bozont. Várhatóan itt ismertetek először egy olyan új részecskés kártyajátékot, a részecskés majhongg játékot is, amely alkalmas a RHIC és az LHC kísérleteinek játékos formában történő felidézésére.
|
|
A Mártélyi Tájvédelmi Körzet (55 MB)
Rakonczai Fanni - 2013. június 25.
|
Kivonat: A Mártélyi Tájvédelmi körzetről fogok előadást tartani, melyet felturbózok pár érdekes képpel, plusz még egy pár érdekesség Mártélyról és a közelében található érdekes helyekről is fogok mesélni. Gyors összefoglaló: A mártélyi holtág fekvése, kialakulása, növény- és állatvilága, védett fajok. Környezetvédelmi problémák: eutrofizáció, szukcesszió, holtág rehabilitáció, biológiai és kémiai szúnyoggyérítés. Látnivalók, szórakozási lehetőségek.
|
|
ÜsTÖKösök jönnek-mennek (44 MB)
Halász Viktória - 2013. június 25.
|
Az emberek ősidők óta kémlelik az eget, próbálnak rájönni mit is láthatnak. Netán egy csillag vagy egy fényes messzi óriásbolygó? Szabad szemmel igen nehéz megállapítani a különbséget, gyakran az ember csak úgy bámul a nagy "mozdulatlan" ismeretlenbe. Ám amikor végre meglát egy mozgó, hosszú fényes csóvát maga után húzó üstököst, az egyből felkelti az érdeklődését. Miből áll? Mitől olyan fényes? Mitől függhet a hossza? Válaszok az előadásban. Novemberben nekünk is érdemes lesz skubizni az égboltot, hiszen minden idők legfényesebb üstököse fog elhaladni felettünk!
|
|
Miért érdemes ma fizikusnak tanulni? (203 MB)
Dr. Szabó Gábor - 2013. június 25.
|
Mert soha véget nem érő kihívás, egy gyönyörű intellektuális játék. Mert változatos: a fizikus munkája során a barkácsolástól a legelvontabb matematikai modellalkotásig hajlandósága és képessége szerint bármivel találkozhat. Mert ötleteket követel. Mert ellenőrizhető, egzakt. Mert rengeteg jelenséggel foglalkozik: a legapróbb részecskéktől az Univerzumig bezárólag. Mert a végzett hallgatóink 100%-a el tud helyezkedni (2010-es felmérés szerint).
|
|
A Szent-László kutatás és egyéb érdekességek az antropológia és paleopatológia világából (153 MB)
Dr. Pálfi György - 2013. június 25.
|
A közelmúltban két alkalommal is érdemesnek tartotta a National Geographic, hogy cikket szenteljen a szegedi antropológusok kutatásainak. Utóbbi éppen szent királyunk koponyaereklye-vizsgálatáról, míg az előző a kevésbé magasztos hírű betegség, a vérbaj eredet-dogmájának lerombolásáról szólt. Az előadás ízelítőt ad abból, hogy a biológiai antropológia és paleopatológia, társ-tudományaikkal kiegészülve hogyan járulhatnak hozzá a történettudományok, orvostudományok és biológiai tudományok ismeretanyagának szimultán bővüléséhez. A Szent-László kutatás mellett előkerülnek képek szifiliszes középkori koponyáról, leprás csontvázakról, tüdőbajos ősember-leletekről egyaránt.
|
|
Oké, kiszámítható, de mennyibe kerül? (151 MB)
Gaizer Tamás - 2013. június 25.
|
Egy korábbi TÖK-délutánon a hallgatóság megismerkedhetett az algoritmuselmélet alapjaival, többek között a kiszámíthatóság fogalmával. Ezen az előadáson az algoritmusok bonyolultságával foglalkozunk, vagyis a címben jelzett kérdést járjuk körbe. Látni fogjuk, hogy a bonyolultságelmélet kérdései egyáltalán nem csak elméleti szakembereket izgatnak, hanem konkrét, a mindennapjainkat érintő számítási feladatok megvalósíthatósága, vagy éppen banki tranzakcióink biztonsága a tét. Definiálni fogjuk az algoritmusok bonyolultságának fogalmát, megvizsgáljuk néhány ismertebb algoritmus bonyolultságát, és azt, hogy mit tekint a számítástudomány kezelhető (és kezelhetetlen) problémának. Szóba kerül a P?NP sejtés, néhány ismertebb, mai tudásunk szerint kezelhetetlennek tartott probléma, valamint látni fogjuk, hogy mi közük van mindezeknek a banki tranzakciók biztonságához.
|
|
Élő kapcsolat a Masat-1-gyel I. (82 MB)
Hegyi Loránd - 2013. június 25.
|
|
Egy liternyi Magyarország még mindig az űrben (109 MB)
Kiss Tamás - 2013. június 25.
|
A Masat-1, az első teljesen magyar építésű műhold immár több mint egy éve kering a fejünk felett. De vajon sikeresnek mondható a projekt? Mi történt vele a fellövés óta és mit várhatunk még tőle? Ezekre a kérdésekre fogok választ adni az előadásom során, továbbá némi általános információval is szolgálok majd, mielőtt Hegyi Lóránd segítségével megpróbáljuk a műhold jeleit fogni.
|
|
Élő kapcsolat a Masat-1-gyel II. (44 MB)
Hegyi Loránd - 2013. június 25.
|
|
|
Lehetséges energetikai forradalom: hidrogéngazdaság? (165 MB)
Dr. Halász János - 2013. június 26.
|
A modern ipari civilizáció nem létezne és nem maradna fenn a fosszilis tüzelőanyagok nélkül, ám ezek elfogyhatnak, a források kimerülhetnek, ráadásul kitermelésük, feldolgozásuk, felhasználásuk szennyezi a környezetet, ezért fontos feladat, hogy új, fenntartható lehetőségeket keressünk, alkalmazzunk. Ennek egyik ága a még "gyermekcipőben járó" hidrogén energetika, a hidrogéngazdaság, elsősorban a hidrogén megújuló források felhasználásával történő előállítása, tárolása és felhasználása. A hidrogén - ami vízből sokféleképpen előállítható, sokrétűen hasznosítható, továbbá a tüzelőanyag cellákban megvalósított hasznosításának egyetlen terméke a környezetbarát víz - azonban a megfelelő energiasűrűségi tárolási problémák megoldásig nem játszhat komoly energetikai szerepet. Az előadás bemutatja a hidrogén jelenlegi előállítási és tisztítási technológiáit, a napenergia közvetlen és közvetett felhasználásával megvalósuló új megoldásokat, a tüzelőanyag-cellákkal történő hasznosítást, és részletesen elemzi a különböző tárolási lehetőségeket, azok korlátait.
|
|
Magfúzió - a valódi megoldás! (97 MB)
Bodzsár Mihály - 2013. június 26.
|
Az energiaválságról, civilizációnk egyik legnagyobb problémájáról, és ennek megoldásairól hallhatunk. Merüljünk bele közösen a magfúzió által nyújtott lehetőségekbe!
|
|
Mi lett volna, ha? - vegyipari baleseti esettanulmányok (189 MB)
Dr. Kukovecz Ákos - 2013. június 26.
|
Az előadást az ipari termelő tevékenység vélt és valós veszélyeinek áttekintésével kezdjük. Ezután megismerjük az elmúlt 50 év néhány kiemelten fontos, híres ipari balesetét: tárgyaljuk az érintett technológiákat, az események kronológiáját és a szerencsétlenség következményeit. Végül megismerkedünk azzal a szemlélettel, amelyik az ipari balesetek közvetlen kiváltó jelenségei helyett a mélyebben rejtőző problémákra fókuszál, és ezek megszüntetésével növeli a termelő tevékenység biztonságosságát (direkt megelőzés - megfelelő üzemeltetés - biztonságosabb tervezés).
|
|
Régi mértékek avagy élet az SI előtt (144 MB)
Török Lili - 2013. június 26.
|
A mérés körülvesz minket: nagy, kicsi, sok, kevés - ezeket a szavakat gyakran használjuk, de nem egyértelműek. Van, hogy a kevés több mint a sok, attól függően, hogy mely kort és mely országot tekintjük. A "kérek egyet" különböző népeknél mást jelenthet; vajon 1 bécsi vagy 1 magyar akó borral járnánk jobban?
|
|
Tetten ért evolúció (163 MB)
Benyhe András - 2013. június 26.
|
Hajlamosak vagyunk beletörődni, hogy az evolúció csak nagy időbeli skálán tapasztalható, és a mi rövid emberi életünk nem elég működésének megfigyelésére. Ez az evolúciót tagadók egyik fő fegyvere is. De tényleg igaz ez? Az elméleti alapok gyors bemutatása után arról fogok beszélni, hogy milyen megfigyelési módszerekkel és modellekkel lehetünk tanúi az evolúció keze munkájának éves, évtizedes skálán. Gyíkoktól tenyészmarhákon át baktériumokig, számos példán keresztül eljutunk arra a pontra, ahol az evolúció már genomi szinten, lépésről lépésre követhető, kézzel fogható.
|
|
Hegyet az Alföldnek! (144 MB)
Dr. M.Tóth Tivadar - 2013. június 26.
|
Az Alföld jelentős része geomorfológiai értelemben tökéletes síkság, felszínét alig bonyolítják kisebb kiemelkedések, süllyedések. Ez a megjelenés döntően a földtörténeti múlt legutolsó néhány millió éves történéseinek eredményeként alakult ki; a felszín alatt eltemetve nagyon jelentős topográfiai különbségeket mutató "hegységet" ismerünk. Ennek az idős kőzetekből felépülő régiónak a legmélyebb pontja (Hódmezővásárhely környékén) a felszín alatt közel 8 km mélységben van, míg az Alföld más területein -3-400 méteren már az alaphegység található. Mivel felszíni kibukkanása ezeknek a kőzeteknek nincs, felépítésüket, szerkezetüket, fejlődésüket kizárólag geofizikai mérések, valamint mélyfúrások által felszínre hozott fúrómag minták elemzése alapján ismerjük. A kőzetminták túlnyomó része metamorf eredetű gneisz, csillámpala, amfibolit, márvány, melyek a mintegy 300 millió évvel ezelőtt Európát uraló Variszkuszi hegységet építették fel. De találunk hegyeket, melyek fiatalabb mészkőből, dolomitból, homokkőből épülnek fel - ezek a kőzetek a mezozoikum óceánjaiban keletkeztek. És előfordulnak az Alföld felszíne alatt kisebb hegyek, melyek fiatal, alig néhány millió éves tűzhányók emlékét őrzik. Mikor és hogy alakult ki az Alföld medencealjzatát napjainkban meghatározó hegységrendszer? Miért fontos, hogy minél pontosabban meg tudjuk ismerni felépítését, szerkezetét? Mire tudjuk használni ezeket az eltemetett hegyeket? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadás.
|
|
Látványos és szórakoztató kémiai kísérletek (154 MB)
Árus Dávid - 2013. június 26.
|
Durran, füstöl, színt vált, lángol!
|
|
Hányféleképpen válthatom föl? (83 MB)
Szittyai István - 2013. június 27.
|
Valószínűleg senki nem szokott azon gondolkodni a mindennapokban, hogy hányféleképpen tud fölváltani pl. egy 20 eurós bankjegyet. Ebből a problémából elindulva definiáljuk a partíció fogalmát, majd ötszögszámokon át és formális hatványsorok segítségével jutunk el az additív számelmélet egyik legszebb, Leonhard Eulertől származó tételéig, amely rekurzív összefüggést ad a partíció-függvényre. Az előadás végén ismertetjük a(z egyik) Hardy-Ramanujan tételt és kitérünk a partíció-függvény aszimptotikus viselkedésére is.
|
|
Amit a bio-ról tudni érdemes (34 MB)
Zoltán Nikolett és Paragi Anett - 2013. június 27.
|
"Biotermék, ökotermék". Gyakran találkozunk ezekkel a fogalmakkal mindennapi életünk során. De vajon tisztában vagyunk-e a jelentésükkel? Nos, az előadásunk után egyértelműen igen lesz a válasz a kérdésre, mivel a "bio"-ról szeretnénk elmondani mindent, amit tudni érdemes. Többek közt a táplálkozás, szépségápolás, elektronika és a tisztítószerek terén.
|
|
Az öntanuló gépek köztünk élnek (140 MB)
Dr. Farkas Richárd - 2013. június 27.
|
Az elmúlt 10-15 évben az infokommunikációs technológiák (korábban elképzelhetetlenül) gyors ütemben terjedtek el. Ma mindannyian használjuk az Internetet és van (okos)telefonunk. A technológia megadja a lehetőséget, hogy a használt alkalmazások az emberek egyéni igényeihez igazodva működjenek, sőt azt is, hogy ezeket az egyéni igényeket a gép maga tanulja meg. Öntanuló gépeket (alkalmazásokat) mindannyian használunk, pl. Google kereső, spam szűrő, arcfelismerő stb. Az előadásban ezen öntanuló rendszerek matematikai/informatikai hátterébe adok némi betekintést.
|
|
Az űrrepülőgépek (Space Shuttle) 30 éve (116 MB)
Gábor Viktor - 2013. június 27.
|
A Space Shuttle vagy űrrepülőgép az USA ember szállítására is alkalmas űrprogramja volt. Ez volt a világon az első olyan konstrukció, amelynek bizonyos részei újrafelhasználhatóak voltak. A szárnyakkal rendelkező űrrepülő felszálláskor függőleges állásban, rakéta módjára hagyta el a Földet, visszatéréskor viszont siklórepülő módjára szállt le. Feladatai közé tartozott az állandó személyzet cseréje a Nemzetközi Űrállomáson, a különböző űrállomáselemek és utánpótlás odaszállítása, műholdak pályára állítása és karbantartása, illetve különböző kísérletek és mérések végrehajtása alacsony Föld körüli pályán. Összesen hat ilyen űrrepülőgépet építettek meg, melyek közül öt repült a világűrben. 1981 óta a flotta százharmincöt repülést hajtott végre. Harminc évnyi működés során két űrrepülőgép semmisült meg: a Challenger 1986-ban és a Columbia 2003-ban szenvedett balesetet.
|
|
Magszintézis vason innen, vason túl (179 MB)
Dr. Kiss Miklós - 2013. június 27.
|
Hol és hogyan keletkeztek a kémiai elemek, amelyek bennünket is alkotnak? A vasig terjedő elemeknél ez elég közismert, de mi van a vason túli elemekkel? Milyen lehetőségek vannak? Változott-e a kép 1957 óta? Kitérünk a legkönnyebb elemekre is és szót ejtünk SHE-ről.
|
|
Az alkímia nyomában (143 MB)
Borsos Eszter - 2013. június 27.
|
Talán nincs is ellentmondásosabb tudománytörténeti állomás, mint az alkímia. Szintézist képez az elmélyülten gondolkodó, kitartóan kísérletező, művelt tudósok, valamint a varázsigéket mormoló, titokzatos "mágusok" között. De azt hiszem, pont azért érdekes annyira, mert ezek a fémekkel "játszó", misztikus figurák végeredményben megalapozták korunk kémiáját, sőt részben fizikáját is
|
|
Kutatók teadélutánja - tapintsd meg a DNS-t és elemezd molekuláris biológiai eszközökkel! (502 MB)
Póka Nándor és Prazsák István - 2013. június 27.
|
Hogyan izolálnak DNS-t a törvényszéki nyomozók? Szeretnéd látni a DNS-t? Rövid elméleti felkészítés után nemcsak láthatod, de kis szerencsével meg is tapinthatod a XX. század legnagyobb biológiai felfedezését, a DNS molekulát! Egy 2 és fél órás táborba kihelyezett laboratóriumi gyakorlat során lehetőség nyílik összehasonlítani, hogy a legmodernebb molekuláris biológiai kitekkel és a teljesen egyszerű konyhai eszközökkel véghezvitt DNS kivonás milyen eredménnyel jár.
|
|
Sudoku-előadás (142 MB)
Dr. Makay Géza - 2013. június 27.
|
A Sudoku egy hosszabb japán kifejezés rövidítése. Az eredeti név jelentése: "a számjegyek csak egyszer szerepelhetnek". A megoldott Sudoku egy speciális latin négyzet. A játék ma ismert változatát az amerikai Howard Garns alkotta meg 1979-ben. A játék 1986-ban nagy népszerűségre tett szert Japánban, mikor a Nikoli kiadta a játék japán változatát. A nemzetközi siker 2005-ben érkezett el. A Sudoku meglepően egyszerű szabályokon alapul - igazán nem az a fajta rejtvény, amiről azt gondolnánk, hogy álmatlan éjszakákat okoz. Egy 9 x 9 négyzetből álló nagy négyzetben kell elhelyezni a számokat 1-től 9-ig úgy, hogy egy tetszőleges sorban, oszlopban és háromszor hármas négyzetben mindegyik szám csupán egyszer forduljon elő. Segítségül bizonyos számokat előre megadnak.
|
|
A tranzisztorokról (23 MB)
Czavalinga Dénes - 2013. június 28.
|
A tranzisztor kifejlesztését a Lucent Technologies kutatóintézetében, a Bell Laboratóriumban végezték el. A laboratóriumban három kutató (Walter Brattain, John Bardeen, William Shockley) 1934 óta kísérletezett különféle anyagokkal, amelyek kutatása során két olyan anyagot találtak, amelyek félvezető tulajdonságot mutattak. Ez a két anyag a germánium és a szilícium volt. Az első megépített tranzisztort germánium és aranylemez összepréseléséből hozták létre, Az új eszközt 1948. június 17-én szabadalmaztatták. Az 1950-es évekig aktív erősítő alkatrészként csak az elektroncsövek (vákuumcső) használata volt lehetséges. A csövek hátránya volt a nagy méretük és a katódfűtés miatti nagy fogyasztásuk. A legrégebbi elektronikus számítógépek, amelyek szoba méretűek voltak, több ezer csövet tartalmaztak. A csöveket szinte folyamatosan cserélni kellett bennük, emiatt egy hosszadalmas számítást szinte lehetetlen volt velük elvégeztetni. A tranzisztor megjelenése gyorsan kiszorította az elavult csöveket. Hatására a számítógépek megbízhatósága rohamosan javult, és az áramszükségletük is a töredéke lett a korábbiaknak. A tranzisztor a tömeges elterjedését a szórakoztató elektronikának köszönhette. A mindenki számára elérhető rádiót hatalmas mennyiségben gyártották. Ezek korábban a fakávába épített elektroncsöves elektronika méretei miatt kisebb bútor nagyságúak voltak. Amikor a tranzisztor felváltotta a csöveket, a méretek kezdetben egy női táska nagyságúra csökkentek, és tovább zsugorodtak. Így jöttek létre a táska-, majd a zsebrádiók. A tranzisztorok által kiváltott méret- és súlycsökkentés több új iparág fejlődését is elősegítette, például az űrhajózásét. Eleinte a híradástechnikában a nagy újítás nem a kis méret (hiszen léteztek szubminiatűr elektroncsövek is) hanem az, hogy nem kellett a csöveknél megszokott, percekig tartó bemelegedési időt kivárni.
|
|
A tranzisztortól a nanoig - a mikroelektronika csodája (203 MB)
Dr. Gyulai József - 2013. június 28.
|
A 20. századnak talán nem a "legszebb" - annak a lézert tartom -, de legnagyobb hatású felfedezése. A fejlődésének ún. Moore-törvénye egyedülálló hatású volt, mindmáig. Hol tartunk ma és láthatók-e a következő évtizedek irányai? Néhány személyes élményt is érint az előadás.
|
|
Grafén: két dimenziós szénkristály. Fizikai tulajdonságok módosítása atomi skálán (206 MB)
Dr. Nemes-Incze Péter - 2013. június 28.
|
A 21. században rendelkezésünkre áll az a tudás és eszköztár, amely segítségével vizsgálhatjuk és módosíthatjuk az anyagot atomi szinten. Új anyagvizsgálati eszközök tették lehetővé az egyetlen atom vastag kristályok, ezek között is a grafén felfedezését és tulajdonságainak a feltérképezését. Előadásom során bemutatom a grafén különleges fizikáját, valamint ennek jelentőségét, a kutatócsoportunk fontosabb eredményei által.
|
|
Fejezetek a Curiosity naplójából (110 MB)
Kruzslicz Blanka - 2013. június 28.
|
Mit keresek a Marson? Mióta vagyok fent? Mi a küldetésem célja? Ezeket már tudjátok. Ezúttal az elmúlt fél év eseményeiről szeretnék beszámolni. Érdekel esetleg milyen nyomokra bukkantam? Milyen mókás alakzatot rajzoltam a Mars felszínére? Érdekességekben nem lesz hiány, azt garantálom! Sőt, mi több, a fényképalbumomba is belepillanthattok!
|
|
A Sziklás-hegység és a Colorado-fennsík földrajzos szemmel (103 MB)
Dr. Kocsisné Dr. Gráff Myrtill - 2013. június 28.
|
A sziklás-hegység,a Colorado-fennsík és a Colorado folyó kialakulása. Yosemite Nemzeti Park, Grand-kanyon, Monument-valley.
|
|
A-ból B-be - GPS nélkül (78 MB)
Csókay Miklós - 2013. június 28.
|
Hogyan hajóztak elődeink, hogy, s miként tudták hol vannak, merre tartanak? Tekintsük meg, milyen eszközöket használtak, hogyan navigáltak! Megoldások felmerülő problémáikra, tehát tömören: A navigáció története.
|
|
Génmódosított növények a termesztésben, a fejlesztésben és a köztudatban (319 MB)
Dr. Györgyey János - 2013. június 28.
|
A médiából sok zavaró, ellentmondásos, félrevezető hírt hallunk a génmódosított növényekről. Az előadás során - legalább ezek egy részét - megpróbáljuk helyretenni azzal, hogy megismerkedünk a valósággal: a már termesztésben lévő génnemesített fajtákkal, azok előnyeivel, vélt és valós kockázataival. Bepillantunk az aranyrizs, az omega-szója, és a burgonyavészmentes krumpli révén a holnap új növényeinek fejlesztésébe. Választ keresünk arra, hogy miért került a "GMO-kérdés" az átpolitizált és túlfűtött társadalmi konfliktusok élvonalába.
|
|
A táguló Világegyetem (228 MB)
Dr. Vinkó József - 2013. június 28.
|
A csillagos égbolt titkainak kutatása évezredek óta a természettudományok fejlődésének egyik fő hajtóereje. A szabad szemmel látható bolygók és csillagok azonban a Világegyetemnek csupán parányi töredékét képviselik. Mindössze 80 éve tudjuk, hogy a műszereinkkel detektálható Univerzum több, mint 10 milliárd fényévnyi távolságra terjed ki. Ebben számtalan érdekes, a megszokottól gyökeresen eltérő objektum található. Emellett a Világegyetem mérete sem állandó, hanem folyamatosan növekszik, tágul. Honnan tudjuk mindezt? Mi ennek az oka? Mi a szerepe a titokzatos"sötét energiának" mindebben? Ezekről az izgalmas kérdésekről szól az előadás.
|
|
Diákok a kutatólaborban (80 MB)
Laktis Balázs és Pető Róbert - 2013. június 29.
|
A részecskefizika oktatása a középiskolában nem könnyű feladat. A témakör a tanmenetben nem szerepel, a tankönyvek legtöbbje utalást sem tesz a mikrorészecskék létezéséről. Viszont a XXI. század elején, amikor szinte naponta értesülünk a részecskefizikai kutatások legújabb eredményeiről, nagyon fontos lenne, hogy a médiák által több-kevesebb sikerrel kommentált eseményeket a diákokhoz közelebb vigyük valamilyen módon. Szerencsés helyzetben van egy budapesti iskola 7 diákja, akik heti rendszerességgel részt vehetnek a Wigner Fizikai Kutató Intézet, Nagyenergiás Kutatócsoportjának a munkájában. Itt bepillantást nyerhetnek a Detektorlaborban folyó munkába, olyan fizikusoktól tanulhatják az elemi részecskék elméletét, akiknek a többsége a CERN-ben is rendszeresen dolgozik. Ebben a laborban különféle detektorokat terveznek, építenek a kutatók, és ezekben a folyamatokban végeznek részfeladatokat a diákok. Terveznek, sőt maguk is összeállítnak például nanoamper-mérőt, forrasztanak paneleket, a műhely gépeit használják a különböző megmunkálások alkalmával. Olyan részecskefizikai méréseket hajtanak végre, amik segítséget jelentenek az ott dolgozóknak. Időigényes teszteléseket végeznek radioaktív sugárforrásból származó részecskék szóródásának vizsgálatával, amik az elmélet és a kísérletek eredményeinek egybeesését, avagy eltérését mutatják. Így kerülnek pillanatról-pillanatra közelebb a mikrovilág rejtelmeihez és modern eszközök segítségével ismerkednek az elemi részecskék fizikájával. Az itt folyó munkát fogjuk bemutatni hangsúlyozva azt a tényt, hogy részecskefizikát nem lehet tantermi körülmények között eredményesen tanítani, a maguk által készített és elvégzett kísérletek sokszorta nagyobb érdeklődésre tartanak számot, mint egy pusztán elméleti oktatás.
|
|
Mindennapi ételeink, italaink kémiája (118 MB)
Dr. Csupor Dezső - 2013. június 29.
|
A kémia ételeink, italaink jobb megismeréséhez is elengedhetetlen, bár kétségtelen, hogy újabban egészen más szempontokat is figyelembe kell venni egy-egy termék vizsgálata során. Az előadás néhány egészségesnek vélt étel "hatóanyagát" mutatja be, és közelebbről vizsgálja napjaink jelenségét, az élelmiszer-hamisítást.
|
|
Megérthetjük-e a megjósolhatatlant? - A káosz matematikája (120 MB)
Dr. Krisztin Tibor - 2013. június 29.
|
Az előadásban bemutatjuk, hogy egyszerű természeti törvények bonyolult jelenségeket eredményezhetnek. Matematikai nyelven megfogalmazva: egyszerű egyenletek megoldásai kaotikusak lehetnek. Középiskolai ismeretekre alapozva bevezetjük a káosz fogalmát. Megmutatjuk, hogy a kaotikus viselkedések mögött gyakran szabályszerűség, rend is van.
|
|
Buborékcsarnok háromszögeléssel (151 MB)
Dr. Makay Géza - 2013. június 29.
|
A szegedi székhelyű Alukonstrukt Kft többek között fémből készült merevítő rudakból épít olyan felületeket, amelyeknek a lapjait háromszög alakú üveglapok alkotják. Az ilyen felületek megkonstruálása komoly mérnöki kihívás, hiszen figyelembe kell venni a felület önsúlyán kívül a szélnyomást, a hóterhet, az esetleges földmozgások hatását, stb. Kimerítő irodalma van a megszokottabb formájú kupolák és felületek kialakításának, mint például a hengerpalást és a gömbcikk, és sok olyan mérnöki szoftver is létezik, amelyet alapvetően ilyen felületek megkonstruálásához alkottak. De manapság már szokatlanabb formákkal is kísérleteznek az épületeket megálmodó művészek és tervezők. Az ilyen felületek megépítéséhez megfelelő geometria kialakítása (háromszögelése) már nehéz probléma, nem is szólva az ezzel kapcsolatos további mérnöki feladatokról.
|
|
Naprendszer-túra (353 MB)
Terjék Tilla - 2013. június 29.
|
Gyalog a Naptól a bolygóközi térig - végig a Tisza mentén
|
|
Ördöglakatok (39 MB)
Vígh Viktor - 2013. június 29.
|
Az ördöglakat többnyire fémből vagy fából készült ősi logikai játék. Segíti a logikus gondolkodást, a térlátást, hogy az ember másképp lássa át a feladatokat, más módon közelítsen meg egy-egy problémát.
|