ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat
10. évfolyam - 2014 ősz
| Tizedik évfolyamába lépett az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézeténék sorozata, amelyben az tevékenykedő kutatók és oktatók beszélnek a fizika és társtudományok frontvonalába tartozó érdekességekről, újdonságokról. Bemutatjuk azokat a lehetséges tanulmányi utakat is, amelyet a hazai felsőoktatás patinás, nemzetközi hírnévnek és elismertségnek örvendő egyeteme kínál a vállalkozó kedvű, érdeklődő fiataloknak. A felvételek az ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ csapata készíti, Szabó Sóki László és Maros Gábor vezetésével. Szeretettel várnak a előadássorozatra minden érdeklődőt a szervezők: Cserti József, Dávid Gyula és Király Andrea. A sorozat honlapja: http://atomcsill.elte.hu. |
|
Eötvöstől Einsteinig - a modern gravitációelmélet kísérleti és elméleti alapjai: 1. rész - Eötvös Loránd és a gravitáció A genfi CERN kutatóintézet legnagyobb gyorsítójára, a 27 km kerületű LHC gyűrűjére telepített két óriási részecskedetektort működtető kutatócsoportok 2012. júliusában jelentették be az évtizedek óta keresett Higgs-részecske felfedezését. Vajon miért olyan fontos a részecskefizika Standard Modelljének ez az utolsó - végre már nem hiányzó - alkotórésze, és miért játszik igen speciális szerepet a modellben? Hogyan tudták "megjósolni" a fizikusok egy ilyen részecske létezését és tulajdonságait? Miért mondjuk azt, hogy a Higgs-mező "ad tömeget" a többi részecskének? Egyáltalán: hogyan lehet a részecskéknek "tömeget adni"? És mi köze a Higgs-részecskének a Higgs-mezőhöz? No és honnan kapja a tömegét maga a Higgs-részecske? E kérdések között igyekszik rendet teremteni az előadás. Végül arról is szó lesz, mi köze ehhez a lehető leghamarabb Nobel-díjjal jutalmazandó felfedezéshez egy régi, az ötvenes években az ELTE-n született relativitáselméleti felismerésnek. |
||
A 10-dik évfolyam elé... (56 MB) |
Eötvös Loránd és a gravitáció (221 MB) Cserti József - 2014.09.11. |
Fizikai kísérletek (43 MB) Jenei Péter - 2014.09.11. |
|
Eötvöstől Einsteinig - a modern gravitációelmélet kísérleti és elméleti alapjai: II. rész - Gravitáció és geometria A gravitáció modern - bár hamarosan száz éves - elmélete az Einstein-féle általános relativitáselmélet. Kiindulópontja a már Newton által is ismert furcsaság, a súlyos és a tehetetlen tömeg egyenlősége. Ezt a közismert, de a fizika (akkori) fővonalából kilógó, semmi máshoz nem társítható tényt - mint a sorozat előző előadásában részletesen megismertük - Eötvös Loránd nagy pontosságú mérései helyezték megbízható kísérleti alapra (bár Einstein maga nem ismerte ezeket a kísérleteket). De hogyan, milyen gondolati lépcsőkön át vezetett el a súlyos és a tehetetlen tömeg egyenlősége, sőt azonossága ahhoz a hatalmas szemléleti változáshoz, amit az általános relativitáselmélet hozott? Hogyan és miért söprűzte ki Einstein a fizikából (az éter hasonlóan radikális kiseprűzése után tíz évvel) a hagyományos, mindenki által használt és érteni vélt gravitációs erő és gravitációs tér fogalmát, és vezette be helyettük a még ma is sokak szemében misztikusnak tűnő görbült tér, sőt görbült téridő fogalmát? Hogyan képes ez az új fogalom megmagyarázni a hétköznapi gravitációs jelenségeket? Miért nyomja a talpunkat a talaj, ha a modern fizika szerint nem is létezik gravitációs erő? Miért esnek le a kövek, miért keringenek a bolygók a Nap körül? Hogyan lehet ezeket a jelenségeket a görbült téridő fogalmaival leírni? És ha mindez igaz, miért gondolt annak idején Newton, és utána évszázadokon át mindenki valami egészen másféle magyarázatra? És egyáltalán: hogyan lehet megérteni, elképzelni a tér vagy a téridő görbülését? Mit jelent a fizika geometrizálódása, az a folyamat, ami a speciális relativitáselmélettel kezdődött, az általános relativitáselmélettel vett lendületet, és ami egyik legnagyobb diadalát épp napjainkban, az absztrakt geometriai fogalmakra épülő részecskefizikai Standard Modell utolsó hiányzó, de az elmélet által megjósolt építőkockájának, a Higgs-bozonnak a felfedezésével érte el? Hogyan folytatódhat ez a folyamat, lehetséges-e, hogy a 21. század fizikusai - Einstein álmát beteljesítve - az egész fizikát a geometriára vezetik vissza? |
||
Gravitáció és geometria (210 MB) Dávid Gyula - 2014.09.18. |
Fizikai kísérletek (24 MB) Tóth Zsolt - 2014.09.18. |
|
|
Változatos véletlen -- árazási problémák Napjainkban egyre több matematikus és fizikus dolgozik pénzügyi modellezőkent különböző bankokban. Budapesten működik a világ egyik legnagyobb befektetési bankjának, a Morgan Stanleynek egy 1000 fős irodája, benne egy 40 fős modellezési csoporttal. Előadásomban szeretnék játékos formában bemutatni néhány konkrét feladatot, amin keresztül megismerkedünk a pénzügyi problémákkal, a véletlen szerepével és különböző megjelenési formáival. Az előadás során a hallgatók egy árazási versenyben vesznek részt, akárcsak a valódi banki brókerek, a legeredményesebbek értékes tárgyjutalmakban részesülnek. |
||
HYPT kedvcsináló (21 MB) Jenei Péter - 2014.10.02. |
Változatos véletlen -- árazási problémák (288 MB) Bihary Zsolt - 2014.10.02. |
Fizikai kísérletek (36 MB) Jenei Péter - 2014.10.02. |
|
Egy hétköznapi jelenség rejtélyes háttere: hogyan keletkeznek a villámok? Mindennapos tapasztalatunk, hogy különösen a heves nyári zivatarok erős égdörgéssel és villámokkal érkeznek. Ha pontos meteorológiai méréseket végzünk, kiderül, hogy nagyon hasonló időjárási körülmények esetén is a villámlás gyakorisága rendkívül eltérő, akár százszoros eltérés észlelhető a villám-aktivitás tekintetében. A légkör-tudomány máig megválaszolatlan kérdése, hogy valójában mi váltja ki a villámokhoz vezető kisülést. Számos hipotézis létezik a lehetséges magyarázatra, kezdve a légköri szennyezések jelenlététől egészen a kozmikus sugárzás meghatározó szerepéig. Az előadásban áttekintjük a villámokkal kapcsolatos alapvető ismereteket, a mérési eredményekből következő magyarázat-kísérleteket, de kétség sem fér ahhoz, hogy a címben vázolt kérdésre nem tudunk megnyugtató válasz adni. |
||
Hogyan keletkeznek a villámok? (190 MB) Jánosi Imre - 2014.10.16. |
Fizikai kísérletek (38 MB) Jenei Péter - 2014.10.16. |
A 2014. fizikai Nobel-díj kapcsán (79 MB) Vass László - 2014.10.16. |
|
A kék lézer anyaga az atomi felbontású elektronmikroszkópban Számítógépeinkben szilíciumból készült (egyre fejlettebb és gyorsabb) processzorok működnek. Könnyen gondolhatná valaki, hogy más félvezet? anyagra, eszközre nincs is szükségünk. Aki azonban mobiltelefont használ, az legalábbis a GaAs félvezetővel kapcsolatba kerül. Léteznek olyan mikroelektronikai feladatok, amelyek Si alapanyagból nem oldhatók meg. Ennek egyik legjobb példája a GaN alapú kék lézer szerkezete, melynek kapcsán szeretném bemutatni, hogy az atomi felbontású transzmissziós elektronmikroszkópia hogyan járult hozzá az európai kék lézer dióda kifejlesztéséhez. Az előadás természetesen röviden ismerteti a transzmissziós elektronmikroszkópiát (TEM), ill. az utóbbi 10 évben e területen végbement forradalmi fejlesztéseket is. |
|
A kék lézer anyaga az atomi felbontású elektronmikroszkópban (236 MB) Pecz Béla - 2014.11.13. |
Atomcsill - fizikai kísérletek (65 MB) Jenei Péter - 2014.11.13. |
|
Agy a gépben, gép az agyban - az agykéreg működésének számítógépes modellezése Az utóbbi években az agykutatás eszköztárának a különféle kísérletes módszerek mellett fontos elemévé vált az elméleti modellezés és a számítógépes szimuláció. Az előadás néhány reprezentatív példán keresztül bemutatja, hogyan segíti a modellezés az agy működésének megértését, és ezen keresztül az idegrendszer betegségeinek gyógyítását, illetve új, neurális alapú információs technológiák létrehozását. |
|
Agy a gépben, gép az agyban - az agykéreg működésének számítógépes modellezése (193 MB) Káli Szabolcs - 2014.11.27. |
Atomcsill - fizikai kísérletek (44 MB) Kiss-Tóth Ágnes - 2014.11.27. |
|
A tudatlanság néha áldás - mekkora a laborban létrehozott Ősrobbanás? Amikor Robert Hanbury Brown és Richard Q. Twiss távcsöveiket a Szíriusz felé fordították, nem számítottak arra a felfedezésre, amely később egy egész tudományterület születését eredményezte. A megfigyelt jelenség a kvantumos részecskék mozgásának elméletileg megjósolt, de korábban sohasem tapasztalt sajátosságain alapul. Ennek segítségével a csillagok méretét, de a nagyenergiás ütközésekben keletkező "mini-Ősrobbanás" térbeli struktúráját is vizsgálhatjuk. Az előadásban a fentiek megértéséhez szükséges fizikai alapokat tekintjük át, és (remélhetőleg) a végére megértjük, hogy mi a kapcsolat Einstein, Bose és az anyag új állapota, a részecskegyorsítókban nemrégiben felfedezett kvark-gluon plazma között. |
||
A tudatlanság néha áldás - mekkora a laborban létrehozott Ősrobbanás? (191 MB) Csanád Máté - 2014.12.11. |
Atomcsill - fizikai kísérletek (39 MB) Jenei Péter - 2014.12.11. |
|