ELTE "Alkímia ma" előadássorozat
8. évfolyam - 2014 ősz

Hogyan lesznek új gyógyszereink? - Bevezetés a gyógyszerkutatásba A gyógyszerkutatás alapvető motivációja az emberi életminőség javítása. Az emberi életet időtartamában, illetve minőségében korlátozó megbetegedések elleni küzdelem évezredek óta az orvostudomány legfőbb célja. A gyógyszeres terápiák korábban soha nem remélt eszközöket adtak a gyógyító orvos kezébe. A gyógyszerkutatás ebből a szempontból tehát magasztos küldetés, amelynek célja a szenvedő ember életének megmentése, a szenvedés csökkentése és megszüntetése. A gyógyszerkutatás ugyanakkor a tudományos megismerés útja is, tudományos kutatómunka, amely a betegségek kialakulásában és fenntartásában szerepet játszó molekuláris folyamatok tisztázását tűzi ki célul. Vizsgálja a betegségek patomechanizmusában résztvevő fehérjék és nukleinsavak sajátságait, szerkezetét és funkcióját, valamint a molekuláris felismerési folyamatokon keresztül megkísérli ezeket befolyásolni annak érdekében, hogy a rendellenes működés helyreállítása vagy megakadályozása révén terápiás hatást érhessünk el. A gyógyszerkutatás egyben értékteremtő folyamat is, eredménye a gyógyszer, ami a gyógyszeripar számára termék. A gyógyszerkutatás tehát klasszikus értelemben vett kutatás-fejlesztési tevékenység, amelynek célja egy új termék létrehozása. Mint ilyen tevékenységet, a gyógyszerkutatást szükségképpen finanszírozni szükséges, amit az ebben érdekelt gazdasági szereplők üzleti befektetésként kezelnek. Befektetői oldalról tehát tőke- és időigényes, jelentős kockázatokkal járó innovatív folyamatról beszélhetünk. A gyógyszerkutatás a ténylegesen ezzel foglalkozó kutatók többsége számára leginkább mégis izgalmas intellektuális játék. Ebben a tekintetben talán a stratégiai kalandjátékokra emlékeztet, ahol a győzelemhez hosszú út vezet, számos körülmény egyidejű figyelembe vételére, gyors döntésekre és a következmények gyors mérlegelésére van szükség. Egyedülálló lehetőség ez a tanulásra, a fejlődésre, az önmegvalósításra és az együttműködésre. Az előadás a gyógyszerkutatás korai szakaszának folyamatait mutatja be, ezzel engedve bepillantást abba a multidiszciplináris csapatmunkába, ami az ötlettől annak megvalósulásig vezet.
Az Alkímia ma 8. évfolyama elé... (60 MB)	Hogyan lesznek új gyógyszereink? - Bevezetés a gyógyszerkutatásba (169 MB) Keserű György - 2014.09.25.	Látványos kémiai kísérletek (248 MB) Varga Szilárd, Fegyverneki Dániel, Herner András, Daru János - 2014.09.25.

A sokarcú szén Azt mindenki tudja, hogy a szénvegyületek sokfélesége az alapja a szerves kémiának, a biológiának, az életnek, a műanyagoknak... De azt tudod-e, hogy maga az elemi szén is mennyi alakban fordul elő? Az elmúlt húsz évben két Nobel-díjat is új szénmódosulat (1996-ban a fullerének, 2010-ben a grafén) felfedezéséért ítéltek oda. Mitől "tud" ez a különleges elem annyi mindent? Hogyan lehet egyszer csillogó, kemény és elektromosan szigetelő, mint a gyémánt, egyszer átlátszó és mégis fémesen vezető, mint a nanocsövek, egyszer könnyű, de teherbíró és rugalmas, mint a grafén? Miért nem tudja ugyanezt a szilícium? A magyarázat a különleges elektronszerkezetben van, amiről többet megtudhatsz, ha eljössz az előadásra.
Ki és miért kapta a 2014-es kémiai Nobel-díjat? (30 MB) Kele Péter - 2014.10.09.	A sokarcú szén (123 MB) Kamarás Katalin - 2014.10.09.	Látványos kémiai kísérletek (250 MB) Herculys Bernardo Jorge, Thaiara Magro Pereira, Szalay Luca - 2014.10.09.

Aeroszol mérések a Dunánál - BpART 2013 októberében az ELTE Természettudományi Karán megkezdte működését a Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform (BpART, http://salma.web.elte.hu/BpArt/index.html). E "külső" laboratóriumban korszerű módszerekkel és műszerekkel aeroszol kutatásokat végzünk a nanoméretű légköri részecskéktől a városi porig, illetve a koromrészecskéktől a vízoldható szerves összetevőkig. Az előadásban arra keressük a választ a platformon végzett konkrét vizsgálatok kapcsán, hogy a légköri aeroszol milyen szerepet játszik az éghajlat alakulásában vagy a városi hősziget létrejöttében, illetve hogyan hat a városlakók egészségére. Bemutatjuk, hogy az egyetemi meteorológiai kutatási háttér hogyan segíti az aeroszol részecskék keletkezésének és terjedésének modellezését és megértését.
Laboratórium falak nélkül - a meteorológia és a levegőkémia kapcsolatáról (58 MB) Weidinger Tamás - 2014.11.06.	Aeroszol mérések a Dunánál - BpART (134 MB) Salma Imre - 2014.11.06.	ALnanofázisKÍMIA (127 MB) Róka András - 2014.11.06.

A konyhasótól az önszerveződő fehérjékig - a kristályszerkezet felderítése röntgendiffrakcióval Az emberiség kezdetektől fogva vonzódott a kristályokhoz szépségük és szimmetriájuk miatt. 100 évvel ezelőtt Max von Laue felfedezte, hogy a kristályokról szóródott röntgensugárzás segítségével a kristályok szerkezete atomi szinten vizsgálható. Ennek a forradalmi felfedezésnek köszönhetően kristályok röntgendiffrakciós vizsgálatával meghatározható az őket alkotóatomok-ionok molekulák térszerkezete és elrendeződése, így megérthetők különböző fizikai-kémiai tulajdonságaik. Az előadásban szó lesz arról hogyan jutottak el a tudósok a kevés atomtípusból álló szervetlen vegyületek vizsgálatától a bonyolultabb felépítésű szerves molekulák, majd biológiai makromolekulák egészen a százezer atomból molekulakomplexumok (pl. riboszóma)teljes szerkezetfelderítéséig. Érdekel, hogy hogyan épülnek fel, és miért szimmetrikusak a kristályok? Kíváncsi vagy, hogyan látható a molekulaszerkezetből, hogy egy anyag reaktív? Szeretnéd tudni, hogyan segítenek a kristályok a fehérjék működésének a megértésében?
Érettségi kísérletek az ELTE Kémiai Intézetében (15 MB) Szalay Luca - 2014.11.20.	A konyhasótól az önszerveződő fehérjékig - a kristályszerkezet felderítése röntgendiffrakcióval (154 MB) Harmat Veronika - 2014.11.20.	Látványos kémiai kísérletek (260 MB) Herculys Bernardo Jorge, Thaiara Magro Pereira, Szalay Luca - 2014.11.20.

Új energiatermelési irányok - problémák, dilemmák, megoldások Korunk egyik legnagyobb kihívása az emberiség egyre növekvő energiaszükségletének biztosítása. A hagyományos fosszilis tüzelőanyagok mellett ma már számtalan forrásból nyerünk energiát. Óriási erőfeszítések történnek alternatív energiaforrások felfedezésére és kifejlesztésére. A kulcskérdés természetesen a fenntarthatóság, de további súlyos szempontként felmerülnek gazdasági és környezetvédelmi tényezők is. Ezen komplex kérdéskör áttekintését kíséreljük meg az előadás során egy fiziko-kémikus szempontjából érintve a következő kérdéseket is: Hogyan állítunk elő energiát és miből? Milyen molekuláris folyamatok állnak az energiatermelés mögött? Milyen elvi és gyakorlati problémákkal kell megküzdeni az egyes energiatermelési eljárásokban? Mennyibe kerül az energia? Milyen is az a "tiszta" energia?
In vitro sejttenyésztés a poli(aminosav) alapú géleken (43 MB) Sipos Evelin - 2014.12.04.	Új energiatermelési irányok - problémák, dilemmák, megoldások (207 MB) Túri László - 2014.12.04.	Látványos kémiai kísérletek (263 MB) Herculys Bernardo Jorge, Thaiara Magro Pereira, Szalay Luca - 2014.12.04.

Fenntartható vagy megfelelő kémia - ez itt a kérdés! A pontatlanul definiált fenntartható feljődés széleskörű alkalmazásának eredménye az lett, hogy sok olyan stratégiát és célt tűztek ki az elmúlt harminc évben, amelyek még sikeres megvalósításuk estén sem vezethettek volna fenntartható (sustainable) eredményekhez. Így milliárdokat költöttünk olyan "fenntarthatónak" címkézet "megfelelő" fejlesztésekre, amelyek a legjobb esetben is csak a megvalósító szervezetek érdekeinek feleltek meg: cégek haszonképzését, civil és környezetvédelmi szervezetek anyagi támogatását, vagy politikusok vagy politikai szervezetek meg- és újraválasztását segítették elő. Egy molekula, egy reakció, egy folyamat, egy technológia, egy épület, egy falu, egy város, egy ország, vagy akár a Föld fenntarthatóságának egy olyan belső tulajdonságnak kell lennie, amely független a társadalmi és gazdasági folyamatoktól. Azért, hogy elérhető célokat állítsunk a társadalom elé, a fenntartható fejlődésnek egy mérhető és megvalósítható definícióját fogalmaztunk meg, amely szerint a természeti kincsek és az energia források felhasználása nem lehet gyorsabb mint amilyen mértékben azt a természet újra tudja termelni és a hulladékok nem keletkezhetnek gyorsabban, mint a feldolgozásuk sebessége. A különböző fosszilis- és biomassza alapú nyersanyagok, termékek, eljárások, és technológiák összehasonlítására az "etanol ekvivalens" használatát javasoltuk. Etanol ekvivalens (EE) jelenti azt az etanol mennyiséget (kilogrammban, tonnában, vagy millió tonnában kifejezve), amellyel fedezni tudjuk egy adott nyersanyagból előállított energia mennyiségét, vagy jelenti azt a mennyiséget, amelyből egy adott szén-alapú vegyi anyag termelése fedezhető a termodinamikai ekvivalenciát figyelembe véve [2]. A 2008-as amerikai első generációs kukorica alapú bioetanol termelés adatai alapján a "valós etanol ekvivalens" (EEx) is meghatározható, amely magában foglalja az EE termeléséhez szükséges etanol igényt is. A 2008-as termelési adatok alapján 1 egységnyi bioetanol felhasználásával 2,3 egységnyi bioetanol állítható elő. Az EE2,3 alapján a szükséges kukorica és földterület mennyisége is pontosan meghatározható. Az etanol ekvivalensen alapuló esettanulmányok segítségével világosabb képet kaphatunk a versengő technológiák környezeti igényeiről, amely mind a szakemberek, mind pedig a lakosság számára is jobban érthetők. Néhány fosszilis és biomassza alapú energiaforrás és vegyipari alapanyag fenntarthatóságának elemzése után élelmiszer hulladékok fenntartható újrahasznosítása kerül bemutatásra.
Élménybeszámoló a 11. Nemzetközi Junior Természettudományos Olimpiáról (27 MB) Vörös Tamás - 2014.12.18.	Fenntartható vagy megfelelő kémia - ez itt a kérdés! (198 MB) Horváth István Tamás - 2014.12.18.	Alkimittud - látványos kémiai kísérletek (296 MB) Kóczán György, Pacsai Bálint, Róka András, Szabados Ágnes - 2014.12.18.