ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat
10. évfolyam - 2015 tavasz
| Tizedik évfolyamába lépett az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézeténék sorozata, amelyben az tevékenykedő kutatók és oktatók beszélnek a fizika és társtudományok frontvonalába tartozó érdekességekről, újdonságokról. Bemutatjuk azokat a lehetséges tanulmányi utakat is, amelyet a hazai felsőoktatás patinás, nemzetközi hírnévnek és elismertségnek örvendő egyeteme kínál a vállalkozó kedvű, érdeklődő fiataloknak. A felvételek az ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ csapata készíti, Szabó Sóki László és Maros Gábor vezetésével. Szeretettel várnak a előadássorozatra minden érdeklődőt a szervezők: Cserti József, Dávid Gyula és Király Andrea. A sorozat honlapja: http://atomcsill.elte.hu. |
|
Teller Ede ujjlenyomatai a molekulafizikában Teller Edét legtöbben politikusnak ismerik. Akik tudják, hogy természettudós volt, elsősorban magfizikusnak tartják. Ez, az ott elért eredményei miatt, teljesen jogos. Kevesen tudják azonban, hogy Teller nevéhez a molekulafizikában is fűződik annyi komoly eredmény, mint sok más neves molekulafizikuséhoz... |
|
Teller Ede ujjlenyomatai a molekulafizikában (202 MB) Surján Péter - 2015. január. 15. |
Atomcsill - fizikai kísérletek (43 MB) Jenei Péter - 2015. január.15. |
|
Hibák kristályos anyagokban - hogyan keletkeznek és mire használjuk őket? Tökéletes kristályokban az atomok hosszútávú rendben helyezkednek el. A valóságban azonban a kristályos anyagokban a szabályos atomi rendet rácshibák bontják meg. Ezek a hibák alapvetően befolyásolják a hétköznapi életben felhasznált anyagaink fizikai (pl. elektromos, mágneses és mechanikai) tulajdonságait. Ez előadás ismerteti a rácshibák típusait és keletkezésüket, valamint bemutatja, hogyan használhatjuk fel őket anyagaink tulajdonságainak optimalizálására. |
|
Hibák kristályos anyagokban - hogyan keletkeznek és mire használjuk őket? (228 MB) Gubicza Jeno - 2015. január. 29. |
Atomcsill - fizikai kísérletek (33 MB) Jenei Péter - 2015. január.29. |
|
Meteorit-becsapódás és a Clovis kultúra eltűnése Valószínűleg mindenkit izgat, hogy miért haltak ki a dinoszauruszok, melyek nyomait egyre több helyen lehet fellelni, vagy miért tűntek el a mamutok, kardfogú tigrisek és más állatok a nem is oly távoli múltban. Ez utóbbi esemény során tűnt le az észak amerikai Clovis kultúra is. Az ilyen eseményeknek számos oka lehet és általában heves vitát vált ki a szakemberek között egy eseménysorozat okát megjelölő elmélet. Az elméleteket számos ténnyel szokás igazolni, melyekben komoly szerepet játszanak különféle alkalmazott fizikai módszerek és elméletek. Ezek közé tartozik az a történet, melyet szeretnék bemutatni az előadásomban, rámutatva az alkalmazott fizikai módszerek és fizikai jelenségek szerepére. |
|
Meteorit-becsapódás és a Clovis kultúra eltűnése (175 MB) Belgya Tamás - 2015. február. 12. |
Atomcsill - fizikai kísérletek (36 MB) Jenei Péter - 2015. február.12. |
|
Mágneses monopólusok? Az elektromos tér erővonalai elektromosan töltött részecskékből, pl. elektronokból indulnak ki, illetve ilyen részecskékben végződnek. Vajon miért nincsenek olyan részecskék, amelyek a mágneses erővonalak kezdő-, illetve végpontjául szolgálhatnak? Paul Dirac Nobel-díjas fizikus az 1930-as években kidolgozta e hipotetikus részecskék, a mágneses monopólusok klasszikus és kvantumelméletét. A kísérleti fizikusok azóta is szorgosan keresik e részecskéket, de még egyet sem találtak. A modern részecskefizika Standard Modelljének alapjául szolgáló ún. mértékelméletekben újra felbukkantak a mágneses monopólusok. Vajon léteznek-e ezek a valóságban? Az előadás áttekinti e feltételezett részecskék elméleti leírásának történetét Diractól a modern mértékelméletekig. |
|
Mágneses monopólusok? (155 MB) Palla László - 2015. február. 26. |
Atomcsill - fizikai kísérletek (62 MB) Jenei Péter - 2015. február.26. |
|
Mérlegen az antianyag A részecskefizika szerint minden elemi részécskének van egy antirészecske "tükörképe", amelynek töltés-jellegű tulajdonságai (mint az elektromos töltés) ellentettjei az eredetinek, míg minden más fizikai paramétere - így pl. a tömege is - pontosan megegyezik vele. Hasonlóságukból arra következtetünk, hogy azonos számban keletkeztek az Ősrobbanás során, a mai Világegyetemet észlelve viszont döntő többségben "közönséges" anyagot látunk magunk körül, antianyagot sehol. Mi az oka ennek az asszimmetriának? Talán van valami általunk nem észlelt különbség a két fajta részecske között, amely a "rendes" anyag javára döntött? Antiprotonokat eddig csak nagyon kis mennyiségben állítottak elő a világ részecskegyorsítói, ezért fizikai paramétereinek mérése kihívásokkal teli. A CERN egyik munkacsoportja több magyar kutató résztvételével az antiproton tömegét mérte meg nemrég a proton tömegéhez hasonló pontossággal. Tömegkülönbségre még nem derült fény. |
|
Mérlegen az antianyag (166 MB) Sótér Anna - 2015. március 12. |
Atomcsill - fizikai kísérletek (97 MB) Hegyi Ádám - 2015. március 12. |
|
Repül az elektron, ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg... Az előadás a magfizika/biofizika azon területére nyújt betekintést, amiről az egyetemi fizikus tanulmányok során sem igen esik szó: az ionizáló sugárzások gyógyászatban betöltött szerepéről. Szó lesz a különböző diagnosztikus képalkotó eszközökről, az izotópos leképezésekről és -terápiáról, majd a legérdekesebb modern sugárterápiás technikákról, pl. lineáris gyorsítóval végzett besugárzásról, gamma-késről, proton- és nehézion-terápiáról és az izotóppal végzett testen belüli besugárzásokról. |
|
Repül az elektron, ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg... (249 MB) Fröhlich Georgina - 2015. március 26. |
Atomcsill - fizikai kísérletek (42 MB) Tóth Zsolt - 2015. március 26. |
|
Golyók, labdák, korongok csalafinta mozgása Hogyan mozog az asztalon egy "csavartan" meglökött biliárdgolyó? Vajon mi áll meg hamarabb: a jégen csúszó jégkorong forgása vagy haladása? Golfversenyeken miért táncol ki gyakran a golflabda a lyukból? Az előadásban ilyen és hasonló érdekes kérdésekre keressük a választ, a középiskolai ismeretekre támaszkodva. |
|
Golyók, labdák, korongok csalafinta mozgása (249 MB) Gnädig Péter - 2015. április.16. |
Atomcsill - fizikai kísérletek (33 MB) Gnädig Péter - 2015. április.16. |