|
Földrengések hazánkban - avagy mi történik a talpunk alatt?
A földrengések az egyik legnagyobb katasztrófát okozó természeti jelenségek közé tartoznak, sajnos az előrejelzésük nem megoldott. Magyarországot is az elmúlt években többször rázták meg kisebb, esetenként károkat okozó rengések, a legutóbb 2015. január 1-én. Magyarország területén évente átlagosan 100-120 kisebb földrengést regisztrálunk az érzékeny hazai szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része a lakosság számára nem érezhető. Jelentősebb károkat okozó rengés csak 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki. Mi okozza a földrengéseket, mi várható hazánkban?
|
|
Földrengések hazánkban - avagy mi történik a talpunk alatt? (161 MB)
Dr. Kiszely Márta - 2015. február 24.
| A csak hang (MP3) változat > |  |
|
|
A MASAT-1 misszió - 15000-szer a Föld körül
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának két tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék fejlesztői, a Magyar Űrkutatási Iroda, valamint több mint 60 hazai és külföldi cég páratlan összefogása és támogatása tette lehetővé az első magyar műhold megszületését. A 10 cm élhosszúságú, kocka alakú, 1 kg alatti össztömegű Masat-1 a CubeSat szabvány szerint készült. 2012. február 13-án az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája állította pályára, 300 km-es földközeli és 1450 km-es földtávoli ponttal. A Masat-1 MO-72 néven a 72. üzembe lépett műhold a rádióamatőr műholdak között a világon, kategóriájában szinte minden rekordot megdöntött. A műholdon helyet kapott egy 640x480 képpont felbontású kamera is, mellyel 2012. március 8-a óta több száz, páratlan szépségű, 2 és 3 dimenziós, valamint mozaik űrfelvételeket is készített Földünkről.
A 437 MHz-es rádióamatőr sávban kommunikáló Masat-1 a küldetése során 625, 1250 és 5000 bit/s-os adatsebességgel képes küldi az adatcsomagokat, melyek a több száz telemetria csatornán folyamatosan mért fizikai mennyiségek és külön parancsokkal lekérdezhető mintegy 100 belső változó értékeit tartalmazzák. A beérkezett adatok közel felét a Masat-1-et vezérelni is képes elsődleges és másodlagos földi állomások vették, a fennmaradó csomagokat a világ számos országából rádióamatőrök szolgáltatták. Az elsődleges vezérlőállomás - mely bemutató állomásként is működik - BME E épületének tetején található, a másodlagos vezérlőállomás Érden működik, mindkettő teljesen automatizált és távvezérelt működésű.
A Masat-1 misszióját 2015. január 10-én fejezte be, a becslések szerint 0:30 (CET) és 0:45 (CET) között égett el a légkörben. A közel 3 éves missziót mindvégig üzemszerűen működéssel töltötte, így a misszió teljes sikerként került lezárásra. A Masat-1 sikere igazolja a BME-n folyó mérnökképzés magas színvonalát, mely megfelelő alapot jelent a Masat-program folytatására, a hazai űrtechnológiai tudományos kísérletek, kutatások és ipari alkalmazások intenzívebbé tételére.
|
|
A MASAT-1 misszió - 15000-szer a Föld körül (396 MB)
Horváth Gyula - 2015. március 10.
| A csak hang (MP3) változat > | |
|
|
Utazás a kozmosz mélyére - asztrofotós szemmel
Ha felpillantunk az égre, nem csupán pislákoló fényeket, hanem lenyűgöző égitesteket és alapvető összefüggéseket ismerhetünk fel, hiszen mai tudásunk ezt lehetővé teszi számunkra. Ma már azonban mindezt nem csak szakcsillagász-tudósok közvetítésével, hanem saját magunk, mint amatőrcsillagász és fotós is megélhetjük. Számomra az asztrofotózás egy kozmikus messzeségbe vezető személyes utazás, ami során mindannyian megismerhetjük világegyetemünk rejtett kincseit. Az univerzum különleges, távoli jelenségei Francsics László asztrofotós szemével.
|
|
Utazás a kozmosz mélyére - asztrofotós szemmel (180 MB)
Francsics László - 2015. április 7.
| A csak hang (MP3) változat > | |
|
|
A Hubble-űrtávcső 25 éve
A Hubble-űrtávcső (HST) az első csillagászati műhold, amely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban kezdi el az Univerzum vizsgálatát 25 évvel ezelőtt. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta, aki az elsők között érvelt amellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza. Fő alkatrésze egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey-Chrétien-távcső, mely négy, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. Az űrteleszkóp negyedszázados működése alatt sok olyan eseményt fényképezett le, melyek segíthet megérteni az Univerzum keletkezését, megbecsülni annak korát. Tekintsük át eme a csillagászatot forradalmasító alkotás történetet a Fény Nemzetközi Éve alkalmából!
|
|
A Hubble-űrtávcső 25 éve (223 MB)
Hudoba György - 2015. április 28.
| A csak hang (MP3) változat > | |
|