Miről szólnak a bélbaktériumaink?
A környezetünkben, rajtunk és a testünkben mikrobák (baktériumok, gombák, vírusok) élnek, amelyek többségének életünkre gyakorolt szerepét most kezdjük megismerni. A tápcsatornánkban elében élő baktériumokat által alkotott massza a mikrobiota, amelynek tömege 1-2 kg, de számuk mintegy tízszeresen meghaladja az ember saját sejtjeinek számát és anyagcseréjük a májunk metabolikus aktivitásának felel meg. A mikrobiota összetétele még mindig nem pontosan ismert, de mintegy 1000 baktérium faj alkotja és az ember élete során az összetétele változik.
A baktériumok kémiai nyelven beszélnek egymással, és ez meghatározza az egymást "értők" és az idegenek közötti verseny kimenetelét, ami megváltoztatja összetételüket is (quorum sensing). A tápcsatornánkban lévő belső ökoszisztéma az egészségi állapotunkat sok vonatkozásban meghatározza. A baktériumok nem csak egymással beszélnek, hanem a gazdaszervezettel is zajlik kommunikáció. Ez a kommunikáció és együttélés bizonyos ételek megemésztésén túl, alapvetően fontos az idegrendszer és az immunrendszerünk fejlődésében, miáltal szerepet játszik testi és lelki betegségeink kialakulásában vagy azok megelőzésében is.
A bélbaktérium flóra durva egyensúlyzavara alakulhat ki antibiotikum kezelés következtében. Helyreállítására az utóbbi időben egyre gyakrabban használt módszer a székelt transzplantáció, amelyet jelenleg a Clostridium difficile okozta súlyos bélgyulladás kezelésére alkalmazunk, de a jövőbeni perspektíva a gyulladásos bélbetegségtől az anyagcsere és autoimmun betegségeken át az idült fáradtság szindrómáig terjedhet. A fantázia ilyenkor meglódul, de hogy a széklet transzplantációt elfogadott gyógyító módszerként alkalmazhassuk, azoknak az alapos tudományos alap és klinikai kutatások eredményeinek az értékelése kell hogy megtörténjen, amelyek csak most kezdődtek el.
|
|
Miről szólnak a bélbaktériumaink? (207 MB)
Dr. Izbéki Ferenc - 2015. szeptember 9.
A csak hang (MP3) változat > | |
|
Az atomerőművek technikai fejlődése és generációi
Az előadás témái: Az első generációs kísérleti és demonstrációs célú reaktoroktól a ma még többnyire csak tervezett, vagy kísérleti célú - negyedik generációs - reaktorokig. Az atommag-hasításhoz használható üzemanyagok. A hatásfok növelése. A termikus hatásfok és a hűtőkörök anyagai, megoldásai. A vízhűtésű reaktoroktól, a nyomott vizes és vízforraló reaktorokon keresztül a sóolvadékkal vagy folyékony fémmel hűtött reaktorokon keresztül a gázhűtésűek technikai megoldásaiig. Az üzemanyag-termelő (ú.n. tenyésztő) reaktorokról. Mi lesz a jövő fissziós reaktorainak üzemanyaga, ha fogyóban a természetes urán? Biztonságtechnikai kérdések.
|
|
Az atomerőművek technikai fejlődése és generációi (270 MB)
Dr. Tóth Mihály - 2015. október 7.
A csak hang (MP3) változat > | |
|
A fotogrammetria múltja, jelene, jövője
A fényképezés mindennapi életünk része, többek így örökítjük meg azokat az eseményeket, tárgyakat, amelyek számunkra fontosak. A fényképek azonban nem csak az események megörökítésére, az emlékek felidézésére valók, hanem alkalmasak arra is, hogy segítségükkel a természetes és mesterséges tereptárgyak térbeli helyzetét, paramétereit meghatározzuk. Azt a tudományterületet, ami ezzel foglalkozik, fotogrammetriának hívjuk. A fotogrammetria gyakorlatilag egyidős a fényképezés feltalálásával. Az előadás összefoglalja a fotogrammetriai módszerek és eszközök fejlődésének folyamatát, bemutatja jelenlegi helyzetét és a várható fejlődési tendenciákat.
|
|
A fotogrammetria múltja, jelene, jövője (210 MB)
dr. Engler Péter - 2015. október 28.
A csak hang (MP3) változat > | |
|