|
Reneszánsz csillagászat, reneszánsz tudomány
Európában a XV. század (reneszánsz kor) előtt a csillagászati ismereteket a katolikus egyház ideológiája határozta meg. A reneszánsz idején azonban fokozatosan újra "felfedezték" az ókori gondolkodók és természettudósok (főként Arisztotelész) munkáit, és ez új ismeretek megszerzésére irányuló törekvéseket indított el. (Regiomontanusra emlékezve)
|
|
Reneszánsz csillagászat, reneszánsz tudomány (1010 MB)
Dr. Gazda István tudománytörténész - 2017. január 19.
| A csak hang (MP3) változat > |  |
|
|
A Nap viselt dolgai - Egy csillaggal élni!
A Nap vizsgálatának fontosságához hozzájárul az a tény, hogy a Nap a hozzánk legközelebbi csillag, és olyan közel van, hogy már optikai berendezésekkel is alaposan megfigyelhetjük, továbbá a Nappal kapcsolatos ismereteket igen nagymértékben általánosítani lehet a többi csillagra is. A napfizika gyakorlati haszna még, hogy a naptevékenység (napfoltok, napkitörések) hatása a Földön (sarki fény erősségére és kiterjedésére, a földmágnesség változására, a rádióvétel minőségére és az időjárás változására) mindennapi életünk problémái közé tartozik. (Marik Miklósra emlékezve)
|
|
A Nap viselt dolgai - Egy csillaggal élni! (1060 MB)
Prof. Erdélyi (von Fáy-Siebenbürgen) Róbert napfizikus - 2017. január 26.
| A csak hang (MP3) változat > | |
|
|
Asztrofizika 100 évvel Konkoly után
Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket. Vizsgálja a csillagok fizikai tulajdonságait (állapothatározóit), ami alapján modelleket állít fel a belsejükben végbemenő fizikai folyamatokra, például energiatermelésükre. (Konkoly Thege Miklósra emlékezve)
|
|
Asztrofizika 100 évvel Konkoly után (897 MB)
Dr. Kiss László asztrofizikus - 2017. február 2.
| A csak hang (MP3) változat > | |
|
|
Az asztrofotózás hőskora
A fényképészet az 1800-as évek vége felé jutott el arra a technikai színvonalra, hogy az égitestek is megörökíthetővé váljanak. (A korábbi nyersanyagok ugyanis nem voltak kellő érzékenységűek a halvány célpontokhoz.) Nem kellett sok idő, hogy az asztrofotózás a hazai csillagvizsgálókban, Ógyallán és Herényben is a tudomány szolgálatába álljon. 1886-ban Gothard Jenő felvételt készített a Lyra gyűrűs-köd központi csillagáról. Ezzel beírta magát a természettudomány történetébe. (Gothard Jenőre emlékezve)
|
|
Az asztrofotózás hőskora (808 MB)
Dr. Kovács József csillagász - 2017. február 9.
| A csak hang (MP3) változat > | |
|
|
Távolságmérés a csillagászatban
A csillagok távolságának meghatározása hosszú időn keresztül nehéz feladatnak bizonyult. A trigonometrikus jellegű meghatározási mód, amelyet még Friedrich W. Bessel (1784-1846) német csillagász fejlesztett ki 1838-ban, csak kb. 300 fényév távolságig volt használható. 1912-ben Henrietta S. Leavitt (1868-1921) amerikai csillagásznő felfedezte, hogy bizonyos változó fényességű csillagok abszolút fényességei és fényváltoztatási periódusai között összefüggés van. Ebből a felfedezésből új távolságmérő eljárást lehetett kidolgozni, amelynek segítségével az 1910-es években feltérképezték az egész Tejútrendszert. Egy forradalmian új távolság meghatározó elmélet alapjait rakta le Edwin Hubble(1889-1953) amerikai csillagász 1924-ben, amikor - még az előző módszerrel - kimutatta, hogy az Androméda-köd Tejútrendszeren kívüli objektum. (Hell Miksára emlékezve)
|
|
Távolságmérés a csillagászatban (656 MB)
Dr. Szabados László csillagász - 2017. február 16.
| A csak hang (MP3) változat > | |
|
|
A világ Planetáriumai - a planetáriumok világa
A Planetáriumok, mint intézmények a kultúra, a közművelődés területén nagyon fontos szerepet töltenek be: korunk csillagászati, űrkutatási eredményeinek szakszerű közvetítője a látogatói számára. Ugyanakkor, mint technikai berendezés; egy kis mesterséges Univerzum. (Ponori Thewrewk Aurélra emlékezve)
|
|
A világ Planetáriumai - a planetáriumok világa (796 MB)
Dr. Hegedüs Tibor csillagász - 2017. február 23.
| A csak hang (MP3) változat > | |
|
|
Az Uránia csillagvizsgáló kezdeti működése
Budapest szívében, a Gellérthegy oldalán található az Uránia Csillagvizsgáló, itt a csillagászat népszerűsítésével foglalkoznak. Ehhez a munkához elengedhetetlen egy távcső, amellyel derült estéken meg lehet mutatni az ég csodáit. Az Urániának távcső gyanánt egy igen szép, lassan 110 éves műszer jutott, amely akár már műemléknek is tekinthető Ez a távcső már rengeteg felejthetetlen élményt nyújtott, mindenkinek, aki az elmúlt 70 év alatt bármikor használta ezt a műszert, becenevén a Heydét. (Kulin Györgyre emlékezve)
|
|
Az Uránia csillagvizsgáló kezdeti működése (829 MB)
Bartha Lajos ny. könyvtáros, az Uránia Csillagvizsgáló alapító tagja - 2017. március 2.
| A csak hang (MP3) változat > | |
|