ELTE "Atomoktól a csillagokig" (Atomcsill) sorozat - 8. évfolyam

ELTE "Atomoktól a csillagokig" (Atomcsill) sorozat
8. évfolyam - 2012 ősz

Nyolcadik évfolyamába lépett az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézeténék sorozata, amelyben az tevékenykedő kutatók és oktatók beszélnek a fizika és társtudományok frontvonalába tartozó érdekességekről, újdonságokról. Bemutatjuk azokat a lehetséges tanulmányi utakat is, amelyet a hazai felsőoktatás patinás, nemzetközi hírnévnek és elismertségnek örvendő egyeteme kínál a vállalkozó kedvű, érdeklődő fiataloknak. A felvételek az ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ csapata készíti, Szabó Sóki László és Maros Gábor vezetésével. Szeretettel várnak a előadássorozatra minden érdeklődőt a szervezők: Cserti József, Dávid Gyula és Király Andrea. A sorozat honlapja: http://atomcsill.elte.hu.

A tömeg eredete és a Higgs-mező

A genfi CERN kutatóintézet legnagyobb gyorsítójára, a 27 km kerületű LHC gyűrűjére telepített két óriási részecskedetektort működtető kutatócsoportok 2012. júliusában jelentették be az évtizedek óta keresett Higgs-részecske felfedezését. Vajon miért olyan fontos a részecskefizika Standard Modelljének ez az utolsó - végre már nem hiányzó - alkotórésze, és miért játszik igen speciális szerepet a modellben? Hogyan tudták "megjósolni" a fizikusok egy ilyen részecske létezését és tulajdonságait? Miért mondjuk azt, hogy a Higgs-mező "ad tömeget" a többi részecskének? Egyáltalán: hogyan lehet a részecskéknek "tömeget adni"? És mi köze a Higgs-részecskének a Higgs-mezőhöz? No és honnan kapja a tömegét maga a Higgs-részecske? E kérdések között igyekszik rendet teremteni az előadás. Végül arról is szó lesz, mi köze ehhez a lehető leghamarabb Nobel-díjjal jutalmazandó felfedezéshez egy régi, az ötvenes években az ELTE-n született relativitáselméleti felismerésnek.

Bevezetők (70 MB)

A tömeg eredete és a Higgs-mező
Dávid Gyula (2012.09.13.) (173 MB)

Kísérletek (81 MB)
Ispánovics Péter (2012.09.13.)

A szférák zenéjétől az űridőjárásig -
avagy mi a kapcsolat az Antarktisz és a műholdak között?

Mindennapi életünk szerves részévé váltak a műholdak és a műholdak által nyújtott szolgáltatások, bár valószínüleg ennek kevesen vannak igazán tudatában. Mi az űridőjárás, milyen hatása van - van egyáltalán hatása? - a földi életre és a társadalomra. Milyen hatással van az űridőjárás a műholdakra? Mi a kapcsolat a földi és az űridőjárás között? Hogyan lehet az űridőjárási eseményeket észlelni, modellezni, előrejelezni? Lehet-e, van-e ebben szerepe magyaroknak? És a végén a címben feltett kérdésre is fény derül.

A szférák zenéjétől az űridőjárásig -
avagy mi a kapcsolat az Antarktisz és a műholdak között?
Lichtenberger János (2012.09.20.) (136 MB)

Kísérletek (79 MB)
Jenei Péter (2012.09.20.)

Miért csíkos a zebra, és mi a haszna a tehenek tarkafoltosságának?

Számos elmélet született a zebrák csíkosságának magyarázatára, de ezeket kísérletileg még nem ellenőrizték. Terepkísérletekben kimutattuk, hogy a vérszívásukkal veszélyes betegségek kórokozóit terjesztő böglyök részben a szőrzetről visszavert fény polarizációja alapján keresnek gazdaállatot, s vonzódnak a lineárisan poláros fényhez. Fölfedeztük, hogy minél keskenyebbek a zebracsíkok, annál kevésbé vonzóak a böglyök számára. Kiderült az is, hogy a zebrák csíkjainak vastagsága pont abba a tartományba esik, ahol már alig vonzzák a böglyöket. A zebracsíkok egyik evolúciós előnye tehát, hogy távol tartják a vérszívó böglyöket. A zebráktól ellesett csíkmintázat megfelelő alkalmazásával jelentősen csökkenthető az emberi környezet egyik egyre nagyobb problémája, a napelemtáblák és az aszfaltutak poláros fényszennyezése is.

Miért csíkos a zebra,
és mi a haszna a tehenek tarkafoltosságának?
Horváth Gábor (2012.10.04.) (132 MB)

Kísérletek (90 MB)
Jenei Péter (2012.10.04.)

Készítsünk fekete lyukat otthon!

A Nagy Hadronütköztető (LHC, CERN) beindítását remegve figyelte a világsajtó. Feltételezhető volt ugyanis, hogy nagyon nagy energiájú atommag-atommag ütközésekben fekete lyukat keletkeznek, melyek aztán felfalják a Földet (velünk együtt)... Vajon megszelidíthető-e egy fekete lyuk? Tartható-e otthon? Előadásomban bemutatom, hogy hogyan születik, és miféle "állat" egy fekete lyuk. Megmutatom, miként látható a sötét égbolton, és természetesen készítünk néhányat az előadás végén.

Fizikai Nobel-díj 2012
Domokos Péter (2012.10.16.) (28 MB)

Készítsünk fekete lyukat otthon!
Barnaföldi Gergely (2012.10.16.)
(85 MB)

Kísérletek (79 MB)
Jenei Péter (2012.10.16.)

Az optika -- a kvantummechanika előszobája

Azt gondolhatnánk, hogy a középiskolában tanult lencsetörvény és néhány egyszerű fizikai kísérlet alapján, esetleg egy fényképezőgép birtokában máris kimerítően ismerjük az optika tudományát - e rég lezárt területen már nincs mit kutatni, ezeket az ismereteket csak alkalmazni kell a gyakorlatban. Holott a helyzet épp ennek az ellenkezője! Az optika ma is gyorsan fejlődő, érdekes és elméletileg is új eredményeket hozó tudomány, amelynek új felismerései persze hamar utat találnak a gyakorlatba (elég csak a lézerre és a holográfiára, no meg a jedik fénykardjára utalni). Az elméleti optika, ezen belül is a fény hullámtermészetét kihasználó hullámoptika eredményei, fogalomalkotásai, matematikai módszerei emellett utat mutattak egy új, a mikrovilág jelenségeinek leírására szolgáló tudományág, a kvantummechanika kialakulásához is. Az elemi részek világában, ahol az emberi fantázia megtorpan, a makroszkópikus jelenségeken edződött józan ész pedig csődöt mond, még mindig segíthetnek a hullámoptika fogalmai, analógiái és matematikai módszerei. Már csak azt kell eldöntenünk: részecske vagyok, vagy hullám?

Az optika -- a kvantummechanika előszobája
Cserti József (2012.11.08.) (155 MB)

Kísérletek
Jenei Péter (2012.11.08.) (96 MB)

Behálózva -- a hálózatok csodálatos világa

Az emberi társadalomban is, a világban is minden mindennel összefügg, egy bonyolult, mindent átszövő hálónak a része. Az elmúlt években a hálózatelmélet néhány megdöbbentő felfedezéssel ajándékozott meg bennünket: kiderült, hogy a természetben és a társadalomban megjelenő hálók zöme sokkal inkább hasonlít egymáshoz, mind azt valaha is remélhettük volna, és viselkedésük leírható néhány egyszerű törvénnyel. Az előadás e törvényszerűségek megértésének módjáról beszél.

Behálózva -- a hálózatok csodálatos világa
Barabási Albert-László (2012.11.22.) (227 MB)

Kísérletek
Jenei Péter (2012.11.22.) (75 MB)

Radioaktív lakótársunk, a radon

A radioaktivitás az emberhez legközelebb leggyakrabban a radioaktív nemesgáz, a radon útján kerül. A radon a talajban lévő szemcsékben keletkezik, és hosszú út vezet az emberi tüdőben történő energialeadásig. Ezt a folyamatot tekintjük át, és megvizsgáljuk, milyen területeken van potenciálisan nagyobb esélye a radon felhalmozódásának, valamint hogy a természet milyen folyamatainak megismerésében tud segítséget nyújtani ez a radioaktív izotóp (felszín alatti vizek eredete, légköri mozgások, kőzetek plasztikus deformációja).

Innovációs pályázati kedvcsináló
Antos László (2012.12.06.) (17 MB)

Radioaktív lakótársunk, a radon
Horváth Ákos (2012.12.06.) (184 MB)

Kísérletek
Jenei Péter (2012.12.06.) (47 MB)

[Vissza az előző oldalhoz!]

A tömeg eredete és a Higgs-mező A genfi CERN kutatóintézet legnagyobb gyorsítójára, a 27 km kerületű LHC gyűrűjére telepített két óriási részecskedetektort működtető kutatócsoportok 2012. júliusában jelentették be az évtizedek óta keresett Higgs-részecske felfedezését. Vajon miért olyan fontos a részecskefizika Standard Modelljének ez az utolsó - végre már nem hiányzó - alkotórésze, és miért játszik igen speciális szerepet a modellben? Hogyan tudták "megjósolni" a fizikusok egy ilyen részecske létezését és tulajdonságait? Miért mondjuk azt, hogy a Higgs-mező "ad tömeget" a többi részecskének? Egyáltalán: hogyan lehet a részecskéknek "tömeget adni"? És mi köze a Higgs-részecskének a Higgs-mezőhöz? No és honnan kapja a tömegét maga a Higgs-részecske? E kérdések között igyekszik rendet teremteni az előadás. Végül arról is szó lesz, mi köze ehhez a lehető leghamarabb Nobel-díjjal jutalmazandó felfedezéshez egy régi, az ötvenes években az ELTE-n született relativitáselméleti felismerésnek.
Bevezetők (70 MB)	A tömeg eredete és a Higgs-mező Dávid Gyula (2012.09.13.) (173 MB)	Kísérletek (81 MB) Ispánovics Péter (2012.09.13.)

Készítsünk fekete lyukat otthon! A Nagy Hadronütköztető (LHC, CERN) beindítását remegve figyelte a világsajtó. Feltételezhető volt ugyanis, hogy nagyon nagy energiájú atommag-atommag ütközésekben fekete lyukat keletkeznek, melyek aztán felfalják a Földet (velünk együtt)... Vajon megszelidíthető-e egy fekete lyuk? Tartható-e otthon? Előadásomban bemutatom, hogy hogyan születik, és miféle "állat" egy fekete lyuk. Megmutatom, miként látható a sötét égbolton, és természetesen készítünk néhányat az előadás végén.
Fizikai Nobel-díj 2012 Domokos Péter (2012.10.16.) (28 MB)	Készítsünk fekete lyukat otthon! Barnaföldi Gergely (2012.10.16.) (85 MB)	Kísérletek (79 MB) Jenei Péter (2012.10.16.)

Radioaktív lakótársunk, a radon A radioaktivitás az emberhez legközelebb leggyakrabban a radioaktív nemesgáz, a radon útján kerül. A radon a talajban lévő szemcsékben keletkezik, és hosszú út vezet az emberi tüdőben történő energialeadásig. Ezt a folyamatot tekintjük át, és megvizsgáljuk, milyen területeken van potenciálisan nagyobb esélye a radon felhalmozódásának, valamint hogy a természet milyen folyamatainak megismerésében tud segítséget nyújtani ez a radioaktív izotóp (felszín alatti vizek eredete, légköri mozgások, kőzetek plasztikus deformációja).
Innovációs pályázati kedvcsináló Antos László (2012.12.06.) (17 MB)	Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos (2012.12.06.) (184 MB)	Kísérletek Jenei Péter (2012.12.06.) (47 MB)

Az optika -- a kvantummechanika előszobája Azt gondolhatnánk, hogy a középiskolában tanult lencsetörvény és néhány egyszerű fizikai kísérlet alapján, esetleg egy fényképezőgép birtokában máris kimerítően ismerjük az optika tudományát - e rég lezárt területen már nincs mit kutatni, ezeket az ismereteket csak alkalmazni kell a gyakorlatban. Holott a helyzet épp ennek az ellenkezője! Az optika ma is gyorsan fejlődő, érdekes és elméletileg is új eredményeket hozó tudomány, amelynek új felismerései persze hamar utat találnak a gyakorlatba (elég csak a lézerre és a holográfiára, no meg a jedik fénykardjára utalni). Az elméleti optika, ezen belül is a fény hullámtermészetét kihasználó hullámoptika eredményei, fogalomalkotásai, matematikai módszerei emellett utat mutattak egy új, a mikrovilág jelenségeinek leírására szolgáló tudományág, a kvantummechanika kialakulásához is. Az elemi részek világában, ahol az emberi fantázia megtorpan, a makroszkópikus jelenségeken edződött józan ész pedig csődöt mond, még mindig segíthetnek a hullámoptika fogalmai, analógiái és matematikai módszerei. Már csak azt kell eldöntenünk: részecske vagyok, vagy hullám?
Az optika -- a kvantummechanika előszobája Cserti József (2012.11.08.) (155 MB)	Kísérletek Jenei Péter (2012.11.08.) (96 MB)

Behálózva -- a hálózatok csodálatos világa Az emberi társadalomban is, a világban is minden mindennel összefügg, egy bonyolult, mindent átszövő hálónak a része. Az elmúlt években a hálózatelmélet néhány megdöbbentő felfedezéssel ajándékozott meg bennünket: kiderült, hogy a természetben és a társadalomban megjelenő hálók zöme sokkal inkább hasonlít egymáshoz, mind azt valaha is remélhettük volna, és viselkedésük leírható néhány egyszerű törvénnyel. Az előadás e törvényszerűségek megértésének módjáról beszél.
Behálózva -- a hálózatok csodálatos világa Barabási Albert-László (2012.11.22.) (227 MB)	Kísérletek Jenei Péter (2012.11.22.) (75 MB)